Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)

Káli Csaba: Egy bérház anatómiája: A zalaegerszegi Pontház építéstörténete

a Magyar Államot, kezelőnek az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalatot, majd a rendszerváltás utáni tulajdonrendezéssel összefüggésben - jogutódlással - Zalaegerszeg Megyei Jogű Város Önkormányzatára szállt át a tulajdonjog. 1995-ben nyílt arra mód, hogy a korábbi bérlők kedvezményesen megvásárolhassák a bérleményüket, mely lehetőséggel mindenki élt. Az évtizedekig bérházként funkcionáló épület ezzel a magántulajdonosok társasházává alakult át.22

Az elhúzódó kisajátítás és kártalanítás azonban nem befolyásolta a projekt pénzügyi bonyolítását, a tervezést és a kivitelezést. A városi képviselő-testület 1948. július 29-én tárgyalta a bérház ügyét és döntött hivatalosan is az építkezés megindításáról.23 A minisztérium ehhez egymillió Ft kölcsönt ígért, amiből az egyezség szerint 540.000 Ft-ot még 1948-ban megkapott volna a város, amit 25 év alatt, évi három százalékos kamatteher mellett kellett volna az államnak visszafizetni. Ez a koncepció azonban rövid időn belül megváltozott, mivel a város számára előnyösebbnek tűnt, még a tulajdonjog arányos részének lemondása árán is, hogy a kölcsönt állami támogatásként számolják el.24 *

1948 júniusában az előzetes tervek egy 24 lakásos, egészen pontosan egy kétszer 12 lakásos iker bérházról szóltak, amelynek a bekerülési költségét ekkor 1.520.000 Ft-ra taksálták.21 Az épület terveit eredendően az Állami Építéstudományi és Tervező Intézetben (ÁÉTI) készítették, a rajzokon egy önmagában álló, úgynevezett pontház körvonalazódott. Ez az építészeti terminus technikus a helyi köznyelvben fokozatosan tulajdonnévi alakot öltött; az épület a mai napig határozott névelős „Pontház”-ként szerepel a köztudatban. A tömbformálás e módja megfelelt a korszerű építészeti elveknek, amely elvetette a két világháború között gyakorlattá vált keretes beépítést.26 Az új építészet hadat üzent a hagyományos utcaszerkezetnek, a keretes és soros beépítésnek. Pont-, sáv- és szalagházaival igyekezett olyan egészséges lakókörnyezetet teremteni, amely kiküszöböli pél22 Zalaegerszegi Körzeti Földhivatal irattára 32.753/1999.

23 ZML Zeg. m. v. képvt. jkv. 1948. július 29. 138. jkv. sz.

24 ZML Zeg. m. v. képvt. jkv. 1949. július 13. A leendő ház működtetésére a Közületi Ingatlan Központot (KIK) jelölték ki.

21 ZML Zeg. m. v. polgm. ir. 72/1949.

26 Prakfalvi 2009. 124. p„ vö. Bonta 2008. 66-67. p.

233