Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)

Makóné Buzás Eleonóra: A zalaegerszegi internálótábor 1916–1924

világháború után felparcellázott terület folytatásában. Az ötödik házhelycsoportot ugyancsak a város déli részén, a Temető (ma: Göcseji) úttól délre jelölték ki.10 11

Hamar kiderült azonban, hogy a magánerős építkezések érdemben nem enyhítik, pláne nem oldják meg a lakáskérdést, hiszen nagyon sokan nem rendelkezvén a szükséges pénzzel, nem tudtak belevágni a munkálatokba, ráadásul a központi anyagkiutalás egyre elhatalmasodó bürokratikus rendszere nem a magánosokat preferálta. 1949 végéig a kiosztott csaknem hatszáz telken mindössze negyven ház épült fel."

A propagandában 1947 közepétől szinte mágikussá emelt hároméves tervtől ösztönzötten, a város vezetése - felkészülendő a „nagy volumenű” építészeti feladatok megoldására - 1948-ban városrendezési terv készítéséről döntött. Mivel azonban helyben nem állt rendelkezésre megfelelő szakember(gárda), a frissiben államosított és átszervezés alatt álló tervezőirodák pedig „messze voltak” és érdektelenek, ezért ez az önmagában racionális és progresszív elképzelés hamar gellert kapott.12 13 A következő évben, az 1949. március 11-i képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint, viszont sikerült összehozni ismeretlen forrásból egy „általános rendezési tervjavaslat”-nak titulált írásos anyagot, amelyben meghatározták, hogy a város mely részein, melyik utcájában, hány emeletes házakat lehet építeni.15 Ugyanezen ülésen létrehozták, pontosabban újjáalakították a helyi építészeti szaktanácsot és a városvédő bizottságot.14 A

10 Zala Megyei Levéltár (ZML) Zalaegerszeg (Zeg.) megyei város (m. v.) polgármesterének iratai (polgm. ir.) 1024/1948.

11 ZML Zeg. m. v. polgm. ir. elnöki (ein.) 58/1949.

12 Káli 2005. 148. p.

13 ZML Zeg. m. v. képviseló'-testülete ülésének (képvt.) jegyzőkönyve (jkv.) 1949. március 11., 33. jkv. sz. Ez alapján a városközpontban maximum háromemeletes házak építését javasolták, attól távolodva fokozatosan csökkent az ajánlott emeietszám.

14 ZML Zeg. m. v. képvt. jkv. 1949. március 11. 31. és 32. jkv. sz. Az építészeti szaktanácsnak hivatalból tagja lett a polgármester, a műszaki hivatal vezetője (főmérnök), a Függetlenségi Népfront kiküldöttje, valamint az ÉKM által kiküldött két tag. Ezen kívül beválasztották ide Horváth István építési igazgatót, Gózon Imre és Kárász Vilmos mérnököket, valamint Baráth Jánost,

228