Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)
Havasi Bálint–Simmer Lívia: Újabb adatok Zalaegerszeg középkori történetéhez
szített, sárga, szürke törésfelületű, enyhén homorú, 5,5 cm átmérőjű pohár alját, melyet alul kissé kihúztak (17. ábra 2.). Vaseszközök (19. ábra) Az előkerült fémtárgyak többsége erősen sérült, töredékes vastárgy, melyek funkcióját nem lehet meghatározni. Annyi bizonyos, hogy a töredékek közt számos sarlóhoz tartozó nyéltüske és penge felismerhető'. A 10. objektum majdnem ép állapotú sarlója, formája alapján” a későközépkorra keltezhető: nyéltüskéje rövid nyakban folytatódik, a penge alsó és középső része csaknem egyenes, enyhén görbült. A penge felső, előregörbülést mutató fele hiányzik. Ez utóbbi gödörből származik egy feltehetőleg rúdvasalás is. Agyaggolyók (10. ábra 1-2.) Öt faszenes, paticsos betöltésű objektumból összesen 24 db agyaggolyó került elő, melyből 14 db ép, a többi töredékes vagy sérült. Közös jellemzőjük, hogy csillámos homokkal és pelyvával soványították őket, felületük gondosan simított; egy esetben ujj-, gyakrabban pely- valenyomatos. Közepesen jól égették ki őket, legtöbbször szürkésbarnára, de előfordul még szürke, barna és sárgásbarna színű is. Hat agyaggolyó külső felületén másodlagos égésnyomok láthatóak, a töredékes darabok esetében pedig megfigyelhető, hogy belsejük sárgásbarna vagy szürke. Alakjuk és méretük változatos, található köztük 4,1-8,2 cm-es átmérő közötti gömb, egyik vagy mindkét oldalán lapított gömb, korong és egy esetben hasáb formájú agyaggolyó. Az agyaggolyók rendeltetése egyelőre nem ismert, csupán annyi bizonyos, hogy Zala megye területén, főként az északi területeken, az Árpád-kori objektumok egyik kísérőjelensége. Előkerülési körülményükre jellemző, hogy gyakran faszén és vassalak kíséretében bukkannak fel, mely alapján elképzelhető, hogy valamiféle ipari tevékenység eszközei voltak.13 14 Újabb adatok alapján Somogy megyé13 Müller 1982. 477-483. p. 14 Kvassay 2003. 146-147. p. 19
