Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)
Makóné Buzás Eleonóra: A zalaegerszegi internálótábor 1916–1924
László miniszteri osztálytanácsosi címmel és jelleggel felruházott miniszteri titkárt bízta meg 1920. április 3-án Simonyi-Semadam Sándor belügyminiszteri tárcát is betöltő miniszterelnök." Barkóczyt már korábban megbízták „az internáltak táborának felügyeletével járó teendó'k ellátásával”, emellett ruházták rá az internálási ügyek miniszteri biztosának feladatkörét.11 12 Az ügyosztályt 1920. november 6- ig vezette, ekkor felmentették, és az igazgatás-rendészeti osztály élére helyezték.13 Barkóczy felmentéséhez hozzájárultak azok a zalaegerszegi internálótáborral kapcsolatos ügyek is, melyek eljutottak a nemzetgyűlés elé. Zákány Gyula képviselő' 1920. október 26-án tartott interpellációjában jő néhány mondatot szentelt a táborban történt visszaéléseknek. Felszólalása szerint a zalaegerszegi táborigazgatóság többször kérte az ügyosztályt, hogy maga vásárolhasson élelmiszert a tábor lakói számára, de ezt mindannyiszor elutasították. Júniusban panasz érkezett a zalaegerszegi tábor vezetőségétől, hogy az internáltak részére küldött hatvan hordó káposzta romlott. A jelentésre nem érkezett minisztériumi válasz, sőt, még a rothadt élelmiszert szállító Gyenessey nevű vállalkozóval kötött szerződést sem bontották fel, továbbra is rajta keresztül folyt a tábor élelmezése. Zákány Gyula szerint a Belügyminisztérium, közvetlenül pedig Barkóczy László miniszteri biztos a felelős azért, hogy mindez megtörténhetett. A képviselő felvetette a korrupció gyanúját Barkóczyval szemben: beszámolt olyan esetről, mikor valaki 80.000-150.000 korona ellenében szabadult az internálótáborból. Ez már olyan vád volt, amely azonnali intézkedést kívánt: Ferdinandy Gyula belügyminiszter ideiglenes jelleggel Baksa János rendőrtanácsost nevezte ki az internálási osztály élére, és ígéretet tett egy vizsgálóbizottság felállítására.14 A Belügyminisztérium Internáló Osztályát Baksa János vezette - előbb ideiglenes jelleggel, majd ténylegesen - egészen 1922 novemberéig, amikor az ügyosztály beolvadt a közbiztonsági főosztályba. 11 A 60 éves magyar rendőrség 1881-1941. (Szerk. Borbély Zoltán, Кару Rezső) Bp., 1942. 52. p. 12 MOL К 148. Belügyminisztériumi levéltár. Elnöki iratok 1920-2524. ’ ’ MOL К 148. Belügyminisztériumi levéltár. Elnöki iratok 1920-8056. 14 Az 1920. évi február hő 16-ra hirdetett nemzetgyűlés irományai. Nemzet- gyűlési Napló [a továbbiakban: Nemzetgyűlési Napló] VI. köt. Bp., 1920. 151-154. p. (Ferdinándy válasza: 154—155. p.) 180