Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)

Makóné Buzás Eleonóra: A zalaegerszegi internálótábor 1916–1924

döntését. Ez csak az internálási hullám lezajlásával, 1922. után válto­zott meg. Akik ellen internálási eljárás indul, személyes szabadságukban már az őrizetbe vételük pillanatától kezdve igen erősen korlátozva vannak. Nem adhatnak fel táviratot, nem használhatnak távbeszélőt, levelet csak a rendőrség engedélyével és ellenőrzése mellett írhatnak. Nem érintkezhetnek „rendes környezetükön kívül” mással, különö­sen idegennel nem. (Ezt csak kivételesen engedélyezték, az ellenőr­zéssel megbízott hatósági személy jelenlétében és „az általa értett nyelven” történhetett csak ilyen találkozó.) Az őrizetbe vettek a tar­tózkodási helyük szerinti rendőrhatóságnak, az internáltak pedig az internálótábor igazgatójának vannak alávetve. Az eljárás alatt álló egyének a szükséges ruhaneműkön kívül semmiféle holmit, sem pénzt vagy más értéket nem tarthatnak maguknál, ezeket a helybeli adóhivatalnál letétbe helyezi a hatóság. Az internált lakásáról az ille­tékes lakáshivatal hivatott rendelkezni, de az internálttal közös ház­tartásban élő hozzátartozókat a lakás élvezetében meg kell hagynia. Azoknál az őrizetbe vett egyéneknél, akik ellen „kommunista irányú vagy gazdaságilag káros magatartásuk miatt 1914. augusztus 1-től bűnvádi vagy kihágási eljárás volt folyamatban, vagy akiknek inter­nálását a bíróság vagy az államügyészség rendelte el", a rendőrség köteles vagyonleltárt készíteni. Amennyiben a vagyon eredete nem igazolható, vagy alapos gyanú merül fel, hogy az bűncselekményből származik, le kell foglalni. Az ily módon lefoglalt vagyontárgyakat szintén az adóhivatalnál helyezik letétbe. Az internáltakat csoportosan kell továbbítani a kijelölt tartózko­dási helyre, mégpedig rendőri vagy szükség esetén katonai kísérettel. Az internálás helyszínéül szolgáló községben csak a kijelölt épüle­tekben lakhatnak. Ezeknek az épületeknek nagyoknak, kedvező fekvésűeknek és legalább éjszakára zárhatónak kell lenniük. Az el­helyezésnél figyelembe kell venni, hogy a közös háztartásban élő családok egymás közelében maradhassanak. Egyenként csak „elke­rülhetetlen szükség esetén” lehet elhelyezni az internáltakat. Az internáltaknak megfelelő munkát kell végezniük, ugyanis közellátás­ban részesülnek, ami azt jelenti, hogy saját vagyonukból és keresetük­ből ezt a megelőlegezett ellátást törleszteniük kell. Térítés nélküli /77

Next

/
Thumbnails
Contents