Molnár András (szerk.): Egerszegi történeti tanulmányok 2010 - Zalaegerszegi Füzetek 11. (Zalaegerszeg, 2010)
Havasi Bálint–Simmer Lívia: Újabb adatok Zalaegerszeg középkori történetéhez
18. ábra 5.). Az egyik nagyobb méretű, íveken kihajló, galléros peremű fazék esetében az edény nyakát keskeny hornyolás választja el a válltól, belsején pedig jól megfigyelhető a hurkatechnika nyoma (15. ábra /.). A nyak és a váll keskeny bordával történő elválasztása a 7. objektum két töredékén is megjelenik (17. ábra 3.), azonban az előkerült oldaltöredékek alapján általánosabbnak tűnik, hogy az edény vállát díszítik csak hornyolással. Mindezek mellett a 14. századi leletanyagban előfordul még íveken kihajló, lekerekített, továbbá íveken kihajló, megvastagodó, lekerekített perem (15. ábra 2.; 16. ábra 2.; 17. ábra 4.), s ez utóbbi finoman szögletesre alakított változata (16. ábra 5.; 17. ábra 5.). A fazékperemek mennyiségéhez viszonyítva kevesebb aljtöredék képviselteti magát, méretük ugyanakkor összhangban áll a peremátmérőkkel, mely szintén a nagyméretű edények túlsúlyára utal. Az aljak között két fenékbélyeges és két, az edény oldalához külön ragasztott példány szerepel. A 39. objektum szürkefokos, barna aljtöre- dékén körbe foglak kereszt látható (13. ábra 2.), míg a 7. objektumból előkerült szürke színű fazékaljon a keresztet övező kör kissé lekopott (11. ábra 3.). A 6. objektumban talált két, kisebb fazékhoz tartozó fenék esetében jól kivehető az edényfal és a fenéklap összeragasztá- sának nyoma. Mindössze két 14. század elejére keltezhető, egymástól eltérő típusú fedőtöredék került elő. A 6. objektum csillámos homokkal és apró kaviccsal soványított, szürkésfekete, szögletes peremű, lapos fedője 13 cm-es átmérőjével kisebb méretű fazékra készülhetett (15. ábra 3.), míg az 50. objektumban lévő kúpos, kerek fogógombbal ellátott fedőtöredék, íve alapján - peremátmérője nem mérhető - nagyobb főzőedényhez tartozhatott (13. ábra 6.). A 15-16. századi kerámiaanyag jól tükrözi a nyugat-dunántúli késő középkorra jellemző formai jegyeket.8 A leletanyag legnagyobb részét a fazekakhoz tartozó töredékek alkotják. Fő soványító anyaguk a csillámos, durva szemcséjű homok. Vörösesbarnára, szürkére és barnásszürke foltosra égtek ki, sok esetben kívül bekormozódtak, jól korongoltak. A peremek között leggyakrabban a kihajló, széles szalagos, felül ferdén levágott típus jelenik meg, melyek átlagos 16-17 8 Kvassay 2008. 241. p. 16
