Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században - Zalaegerszegi Füzetek 10. (Zalaegerszeg, 2010)
Okmánytár - Az egerszegi sereg folyamodványai
Nagyságodat, mint kegyelmes urunkat kelleték könyörgő levelünkkel megtalálnunk. Kiket Nagyságodhoz küldöttünk, Horvát Mátét és több főrenden való legényeket, szóval is meg tudják beszélni. Nagyságodat, mint kegyelmes urunkat kérjük, hitelt adjon szavuknak. Nagyságodnál tudjuk nyilván vagyon, [hogy] az törökök itt körülöttünk szüntelen, éjjel-nappal lovasul és gyalogul járnak, szegény hajdúkat, katonákat496 mindenünnen hordják. Ez elmúlt csütörtökre virradóban egy pölöskei pribék tizennegyed magával Vitenyéd497 nevű faluban beütvén, Kanizsa alatt, itt való egy szegény katonának fejét vevék, annak feleségét harmad magával elvitték. Tudván mi azt egész seregül, járásuk merre legyen az kelőkön, az mi kevesen kapunyitat- kor reggel magunkat összeverénk, mintegy hetvenen, lovas [és] gyalog, eleikben menénk. Ugyan innen közülünk az előtt egynéhány nappal ki mentek volt lesni, szintén akkor reggel elunták tekergésü- ket, visszajöttek volna. Bakon és Sárhidán tikmonyáztak,498 azonban hogy minket megláttak, túlsó félen mentünk alá, jöttek Bakra vissza és kettőt közülük oda küldöttek hozzánk, hogy megtudakozzák, hová megyünk és mi dolog. Hátrajáró megmondotta nekik, hogy az törökök Vitenyédről elvitték Pap Bálintnét harmadmagával, azért mi ilyen helyre megyünk lesni. Nyilván tudjuk, hogy reánk hozá őket az Isten, jöjjetek hozzánk. Csakhamar ismételten négy katonánk utánunk jöttek volna, azok is megmondották nekik, hogy az katonák után megyünk. Ugyanazon katonákkal mentek élőnkben egy keletre, ott lestek tizenhatan. Reánk nem bocsáták, hanem nekik tiakodtak.499 Kettőt elfogtak bennük, harmadikat, az pribéket azt nyársban vonták, azonkívül egy fejet. A többi az töröknek ki ide s ki amoda elment, azonban reánk esteledett. Nagyságos kegyelmes urunk, egész seregül hogy az Úristen az szegény rabokat szabadítsa, szegény Horvát Mátyásnak akartuk adni pénzéért, hogy feleségét, gyermekét szabadíthassa. Tudja azt Nagyságod, Horvát Mátyás őfelségének, Nagyságodnak régi jámbor vitéz szolgája és az őfelsége fizetésén esett rabbá, mint felesége, gyermeke. 496 A dunántúli szóhasználatban a katona lovast jelentett. 497 Ma Vitenyédszentpál. 498 T ojást gyűjtöttek. 499 Támadtak. 131
