Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században - Zalaegerszegi Füzetek 10. (Zalaegerszeg, 2010)
Bevezetés
„Nyilván lehet pedig Nagyságodnál is, hogy amennyire fizetésért, jobban a tisztességért és becsületért szolgálunk őfelségének ...” Az egerszegi sereg levele Batthyány I. Adámhoz, Egerszeg, 1638. április 12. Bevezetés Д z utóbbi évtizedek eredményei mellett azért továbbra is van- 99^ *-nak még hiányosságaink: többet kellene tudnunk a középkori Zalaegerszegről (ebben a város legősibb részén most folyó ásatások remélhetőleg újabb információkkal szolgálnak), a török időkről, a vár és város hétköznapjairól.” A zalai megyeszékhely múltkutatásának legújabb eredményeit közreadó és historiográfiáját vázlatosan áttekintő tanulmánykötetben olvashatók az idézett, mondhatni programadó sorok, amelyek néhány évvel ezelőtti megjelenésük óta mit sem veszítettek aktualitásukból.1 2 Egerszeg esetében ugyanis azt tapasztalhatjuk, hogy - jóllehet arra mind a szakma, mind a helyi közösség részéről komolyabb igény mutatkozik és a szükséges anyagi eszközök is rendelkezésre állnak - a jobban kutatott korokkal ellentétben a település 16-17. század története mind a mai napig feldolgozásra vár. A leginkább a hozzáértő szakemberek hiányára visszavezethető adósságot mutatja, hogy Egerszeg mezőváros és végvár török kori történetének összegző bemutatására tudományos igénnyel ez ideig csupán egyetlen, Müller Veronika által jegyzett munka vállalkozott. Az 1976-ban, a Zalaegerszegi füzetek sorozatban megjelent kismonográfia legnagyobb hiányossága, hogy a feltárt tényanyag gondos összegyűjtését nem követte annak rendszerezése, értelmezése. Nagyrészt ennek tudható be, hogy a napjainkig gyakorta hivatkozott kiadványt a kutatás leginkább adattárként hasznosítja, köszönhetően a csekély terjedelem mintegy harmadát kitevő értékes forrásközlésnek. Az említett munkán kívül egyedül Kelenik József tanulmánya gazda1 Kiss, 2006. 302. 2 Müller, 1976. 7
