Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században - Zalaegerszegi Füzetek 10. (Zalaegerszeg, 2010)
Egerszeg végvár és prezídium
ták helyre, tovább szűkítve ezzel a belakható teret.1'2 Holst ezredes 1665. július 10-én kelt jelentéséből kitűnik, hogy a helyreállítás során elsőként paliszáddal vették körül a települést. A kapu felfalazására, a hidak újjáépítésére és a mellvédek kialakítására csak ezután kerülhetett sor.132 133 A beszámoló nem mond szükségszerűen ellent annak a kortársi értesülésnek, hogy a nagyvezér hadának pusztítása a hóstátra korlátozódott.134 Amennyiben az épen maradt végházba valóban oszmán helyőrség került, az legkésőbb a vasvári békekötés után távozni kényszerült, így ez csak néhány hetet jelenthetett.135 Egerszeg 17. századi végvárának első inventáriuma 1568-ból maradt ránk, ami létesítésének ante quem dátuma is egyben.136 Az építmény magját a veszprémi püspök udvarháza alkotta, amelyet a korábbi vélekedéssel ellentétben mindenképpen csak 1541 után erődíthettek meg.137 Az inventáriumokból egy kétszintes épület képe 132 „Mivel úgy értjük, hogy az végházokban soha sem volt szokás, hogy (salvo honore) sörtés marhákat benn tartsanak, most pedig egerszegi végház meg- kisebbítetvén, igen megszorosodott az hely és házakkal megszaporodott.” Uo. 133 „daß es nun rund pallissadiret is, ieczt laßße ich daß Thor wider aufmauern, und die Brucken neu bauen, danach sollen die Brustwehren, und in der Niederung die Pallanken gesetzt werden” ÖStA FHKA HFU R. N. 222. fol. 219. 134 MOL P 1314. A herceg Batthyány család It. Missiles. No. 962. Árvay Mihály Batthyány Borbálához. Dobra, 1664. július 24. 135 Uo. 136 MOL MKAE 156. UetC. 76/17. 137 A zalavári konvent 1542-re datálható, sérült oklevélének pontatlan közreadása nyomán gyökeresedett meg a szakirodalomban és tartja magát gyakran napjainkig is az a nézet, miszerint a településen már 1541 végén vár állt. A fordítás szerint „ezerötszáznegyvenegy karácsony ünnepe táján, aminek nem rég múlt ideje, a jeles Gersei Pethő Péter [...] a panaszt tevő püspök úrnak Egerzeg nevű várát megrohanták, [...] a templomból pedig erődítményt, illetve várat készítettek.” Dokumentumok, 1985. 64-65.; Regesztája Bilkei, 2002. 28. A szóban forgó oklevél valójában nem a vár, hanem a mezőváros (oppidum) elleni támadásról emlékezik meg. Ugyancsak a vár korai létezése ellen szól, hogy az egész települést elfoglaló Pethők a templomot kényszerültek megerődíteni. Könnyen belátható, hogy amennyiben már ekkor várrá lett volna alakítva a püspök udvarháza, a támadók azt veszik birtokba és nem 33
