Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században - Zalaegerszegi Füzetek 10. (Zalaegerszeg, 2010)

Egerszeg végvár és prezídium

ház és a végvidék szükségleteire szánt hadianyagot tárolták.1'8 Valószínű azonban, hogy ezt nem a támadásoknak jobban kitett hóstátban, hanem magában a belső várban kell keresnünk. A népes katonaság, illetve hozzátartozóik, valamint a helyi polgári lakosság és a jobbágyok minden bizonnyal itt is egyszerű, sárral tapasztott sövényfalű (patics) házakban élték mindennapjaikat. Impozánsabb kőépület kevés állhatott a településen.* 129 A Zala-parti városban is meglehetős gyakorisággal pusztító, részben a török támadások számlájára írható, részben természetes eredetű tűzvészek így időről-időre jelentősen átformálhatták a település arculatát. Az 1675. évi égés után a püspök-földesúr előzetes engedélyhez kötötte az építkezéseket és tilalmazta a seregnek a falakon kívüli terjeszkedést, ami - ha betartották - ugyancsak kihathatott a városkép alakulására.130

Az 1682. évi unikális végvidéki főkapitányi rendtartás arról árulkodik, hogy a palánkfalak védelmében élő lakosság igencsak szűkében volt a helynek.131 (Okmánytár No. 17.) Igazolja ezt, hogy a gazdasági célú építményeket lehetőleg a falakon kívül helyezték el, bár ebben az is szerepet játszott, hogy a hóstátban tartott, szabadon kóborló marhák és sertések riadó esetén hátráltatták a védekezést. Az óvintézkedések egy része a palánk védelmét volt hivatott szolgálni, többek között a faanyagot rothasztó trágya eltávolításával. Tilalmazva volt továbbá az árokban mosni, illetve az állatokat vízbe engedni. Háromszori kihágás esetén fejvétellel büntették azokat, akik a könnyebb ki- és bejárás végett megbontották a végvárvárost oltalmazó palánkot. A rendtartás ezen felül még egy lényeges adalékkal szolgál a végvárváros korabeli településrendjét illetően. Sejtetni engedi ugyanis, hogy az 1664. évi támadás után a prezídiumot kisebb alapterületen állítot''8ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 378. 1689. Juli No. 175. A hadszertár egyetlen ismert, 1648 körül készült inventáriuma szerint nyolc löveget, négy szakállaspuskát, 15 tonna lőport, 28 mázsa ólmot ó'riztek itt, egyéb hadianyagok, valamint szerszámok és egy kézi malom mellett. MOL P 1313. A herceg Batthyány család lt. Török vonatkozású iratok. 249. cs. No. 196.

129 Végh, 2007. 127-131.

130 VÉL Dec. Ep. Cap. 107. No. 25. 1675.; Cap. 106. No. 108. 1677.; Cap. 107. No. 24. 1676.

131 MOL P 45. Békásy család lt. Évrendezett iratok, 1680-1684. föl. 29. Különleges, egyetlen példányban készült közlése Pálffy, 2003b.

32