Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században - Zalaegerszegi Füzetek 10. (Zalaegerszeg, 2010)

A Kanizsa ellen vetett végvidék a 17. század közepén

tekintve felülmúlta „riválisát”.48 Kiskomárom ráadásul már a 16. századi kanizsai főkapitányságnak is egyik kulcsa volt, míg korábban csupán a védettebb hátországban fekvő Egerszegre csak a fővár 1600. évi eleste után került királyi helyőrség.49 Kiskomárom kapitulációjáig tehát érdekes módon nem a végvidék legnépesebb helyőrségét befogadó végvár volt a generalátus székhelye, ami egy kettős súlypontú védzóna kialakulását eredményezte. A döntés helyessége mindazonáltal megkérdőjelezhetetlen volt, hiszen a „legspiccen való véghely” érthető okokból nem tölthette be a végvidék utánpótlási és „hírközlési” központjának szerepét, míg a Zala-parti várat fekvése eleve erre predesztinálta. 1664 után Egerszeg elsősége immáron minden tekintetben vitathatatlan volt a Kiskomárom pusztulásával és Magyarosd feladásával időközben tizennyolcra fogyatkozott végház között.50

Hangsúlyozni szükséges, hogy a Zala-parti végvárban - ellentétben például a győri, az érsekújvári vagy a kassai főkapitánysággal - csak a végvidék vicegenerálisa lelt otthonra. A Kanizsa elleni végvidék (és egyúttal a dunántúli kerület) főkapitányi posztját 1633-tól örökjogon viselő Batthyányak részben németújvári udvarukból, részben körmendi várukból koordinálták a védőzóna működését.51 Őket megelőzően Nádasdy Pál főkapitány (1627-1633) Sárvárról, Bánffy Kristóf (1618-1625) pedig feltehetően Alsólendváról tette ugyanezt. (5. sz. melléklet) A rendhagyó gyakorlat - miszerint a generálisok és helyetteseik nem ugyanott tevékenykedtek - a jelek szerint nem okozott komolyabb fennakadást a végvidék működési mechanizmusában. Egerszeg centrális szerepkörét mindazonáltal erősítette, hogy 1633-tól rendszerint itt ülésezett a bűnelkövető végváriak felett másodfokon (súlyosabb bűntények esetében első fokon) ítéletet mondó hadiszék, amely korábban Sárváron, utóbb Körmenden ült össze.52

48 Szvitek, 2008. 51.

49 Simon, 1997. 76.

50 Kiskomárom pusztulását követően ugyanis a magyarosdi őrhelyet is végérvényesen feladták. MOL P 1313. A herceg Batthyány család lt. Katonai iratok. 252. cs. föl. 598. Húszfős helyőrségét az 1681. évi országgyűlés Kányavárra rendelte. CJH, 1900b. 266-267. 1681/15. te.

51 Pálffy, 2009. 331.; Pálffy, 1997. 280.

52 Pálífy, 1995. 92-93.

18