Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)

A párt, mint hatalmi gépezet

hogy az alján egy kör áthúzásával ellene, érintetlenül hagyásával pedig mellette lehetett szavazni. Ezzel a trükkel elérték, hogy szinte senki sem mert titkosan szavazni, hiszen nyilvánvaló volt, hogy aki félrevonul és borítékba helyezi voksát. az a lista ellen szavaz, amit ily módon regisztrálni lehetett."

Az ezt követó' országgyűlési - és tanácsi - választások a hatalom számára egyre érdektelenebbek voltak, hiszen a diktatúra gépezete kisebb eró'feszítésekkel is hozta a várt eredményeket. Ennek tükrében az emberek racionális érvekkel való meggyó'zése felesleges energia pocsékolásnak tűnt. A négy évvel késó'bbi, 1953-as szavazáson már csak azért folyt küzdelem, hogy - a vélt egyházi ellenagitációt megeló'zendű - már déleló'tt, a lehető' legkorábban jelenthessék a szavazás sikeres befejezését.* 100

Az uralmi rendszer működtetésében - pusztán szervezeti oldalról közelítve - a kétségkívül első' mozgatói szerepkört betöltő' párton kívül, még mások segítségére is szükség volt. A pártviszonyok homo- genizálása után, illetve részben már azzal párhuzamosan, megkezdó'- dött a különféle társadalmi szervezeteknek az MDP szája íze szerinti átformálása.101 Már csak az utánpótlás szempontjából is a legfontosabbnak, az ifjúsági szervezetek mutatkoztak. A többpárti idó'szakban minden pártnak megvolt a maga ifjúsági szervezete. 1947-ben Zalaegerszegen ez a paletta még igen sokszínű volt, létezett a SZIM (Szo14 Ezt meg is tették. Késó'bb a káderjellemzésekben nem egyszer feljegyezték, ha az illető 1949-ben nemmel szavazott.

100 ZML Zeg. VT ir. VB ülési jkv. 1953. május 21. Szabó János a városi tanács elnöke: „Az idei [országgyűlési] választásunk rugalmasan, lendületesen zajlott le 103 %-os [sic!?] eredménnyel...a városban feltüntetett választójogosultak 98,2 %-a leszavazott, 2 ellenszavazat és 1 érvénytelen szavazat volt...már a déli órákban városunk 90%-a leadta szavazatát.”

1111 A következőkben a társadalmi szervezeteket a korszakban elfogadott hierarchikus rendjük szerint tárgyaljuk. Ez a fajta sorrendiség az élet néha már groteszkbe hajló területein is megmutatkozott. Rendelkezésünkre áll például egy „koszorúzási sorrend”, amely 1952-ben keletkezett, és a párt-, állami-, valamint társadalmi szervektől kezdve az intézményeken át a vállalatokig bezárólag tájékoztat bennünket ezek informális hierarchia-rendszeréről. ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 2. fcs. Agitációs és propaganda ir. 21. ő. e.

46