Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)

Kísérlet a város mezőgazdaságának szocialista átszervezésére

Az igénylők a földet azonnal megkapták művelésre, de a telek- könyvezés ennél jóval lassabban ment. A legtöbben csak 1947-ben kapták meg a telekkönyvi végzést a tulajdonukba került földről. Ház­helyet első körben ezernél is többen igényeltek, végül - többszöri rostálás után - 714-en maradtak, akik közül 517 fő igényét a város belterületén, míg a többiekét a külterületeken, nevezetesen 28-at Neszeiében, 22-t Nekeresden, 19-et pedig Kaszaházán teljesítették, 128 igénylő kérését elutasították.188 A házhelyek kiosztása fokozato­san történt, nagyobb részüket jóval - két-három évvel - a háború után mérték ki.189 A mezőgazdaság szocialista, azaz szovjet mintájú átszervezésének kezdete Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án, Kecskeméten elmon­dott beszédéhez köthető.190 A közös gazdálkodásnak több lehetséges fokozatát állapították meg, így jöhettek létre az I., II., és III. típu­sú termelőszövetkezeti-csoportok,191 valamint a teljesen önálló tsz-ek. A program meghirdetésétől több mint egy évnek kellett eltelnie, mi­re Zalaegerszegen sikerült összehozni az első két termelőszövetkeze­ti-csoportot. Ekkor, és a későbbiek során is igen nehezen, lényegében mindvégig mesterségesen, a különböző fajtájú és erősségű pressziók váltakozó, de állandó jelenléte mellett sikerült csak fenntartani eze­ket a szerveződéseket. A helyi pártvezetés a város külterületén fekvő Neszeiében és Ne­keresden próbálkozott, itt látva relatíve a legtöbb reményt arra, hogy életképes tszcs-t tudjon létrehozni. Itt éltek ugyanis legnagyobb szám­ban azok a volt cselédek, valamint más mezőgazdasági munkások, akik 1945-ben földet kaptak és társadalmi helyzetük révén alkalmas­nak mutatkoztak arra, hogy a szocializált mezőgazdaság fejlettebb 188 Káli 1997. 342. p. 189 Uj Zala, 1948. április 4. 2. p. A sajtócikk szerint másnap, azaz április 5-én kezdődött a házhelyek kiosztása Zalaegerszegen és környékén. 190 Erdmann 1992. 79. p. 191 A magasabb fokozatszám a közös gazdálkodás egyre több elemére utalt. A tszcs-к jogilag nem voltak önállóak, hanem mindig valamilyen gazdasági egységhez - legáltalánosabban a helyi földműves-szövetkezethez - kapcso­lódtak, annak a gazdálkodó csoportja, mintegy „üzletága” voltak, innen az elnevezésük. 12

Next

/
Thumbnails
Contents