Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)

Kísérlet a város mezőgazdaságának szocialista átszervezésére

Az igénylők a földet azonnal megkapták művelésre, de a telek- könyvezés ennél jóval lassabban ment. A legtöbben csak 1947-ben kapták meg a telekkönyvi végzést a tulajdonukba került földről. Házhelyet első körben ezernél is többen igényeltek, végül - többszöri rostálás után - 714-en maradtak, akik közül 517 fő igényét a város belterületén, míg a többiekét a külterületeken, nevezetesen 28-at Neszeiében, 22-t Nekeresden, 19-et pedig Kaszaházán teljesítették, 128 igénylő kérését elutasították.188 A házhelyek kiosztása fokozatosan történt, nagyobb részüket jóval - két-három évvel - a háború után mérték ki.189

A mezőgazdaság szocialista, azaz szovjet mintájú átszervezésének kezdete Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án, Kecskeméten elmondott beszédéhez köthető.190 A közös gazdálkodásnak több lehetséges fokozatát állapították meg, így jöhettek létre az I., II., és III. típusú termelőszövetkezeti-csoportok,191 valamint a teljesen önálló tsz-ek. A program meghirdetésétől több mint egy évnek kellett eltelnie, mire Zalaegerszegen sikerült összehozni az első két termelőszövetkezeti-csoportot. Ekkor, és a későbbiek során is igen nehezen, lényegében mindvégig mesterségesen, a különböző fajtájú és erősségű pressziók váltakozó, de állandó jelenléte mellett sikerült csak fenntartani ezeket a szerveződéseket.

A helyi pártvezetés a város külterületén fekvő Neszeiében és Nekeresden próbálkozott, itt látva relatíve a legtöbb reményt arra, hogy életképes tszcs-t tudjon létrehozni. Itt éltek ugyanis legnagyobb számban azok a volt cselédek, valamint más mezőgazdasági munkások, akik 1945-ben földet kaptak és társadalmi helyzetük révén alkalmasnak mutatkoztak arra, hogy a szocializált mezőgazdaság fejlettebb

188 Káli 1997. 342. p.

189 Uj Zala, 1948. április 4. 2. p. A sajtócikk szerint másnap, azaz április 5-én kezdődött a házhelyek kiosztása Zalaegerszegen és környékén.

190 Erdmann 1992. 79. p.

191 A magasabb fokozatszám a közös gazdálkodás egyre több elemére utalt. A tszcs-к jogilag nem voltak önállóak, hanem mindig valamilyen gazdasági egységhez - legáltalánosabban a helyi földműves-szövetkezethez - kapcsolódtak, annak a gazdálkodó csoportja, mintegy „üzletága” voltak, innen az elnevezésük.

12