Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)
A városi igazgatás átalakítása – a tanácsrendszer bevezetése
ez alatt az éven belüli terminust - megoldására vajmi kevés remény mutatkozott.173 Sőt éppen fordítva, a felsőbb tanácsi és pártszervek folyamatosan szipkázták el a jobb kádereket. A tanácsrendszer első éveit tekintve, a hivatal struktúrájában szinte csak a változás volt állandó. 1954. április elsejével - központi rendelkezés alapján - összevonták az építési és kommunális osztályokat, városgazdálkodási osztály néven. Az összevonásoknál is gyakrabban változott az egyes osztályok, csoportok által képviselt reszortok egymás közötti elosztása. A feladatok változásával párhuzamosan természetesen módosultak a szervezeti egységek létszámadatai is. Egy 1954. szeptember 2-án keletkezett dokumentum174 szerint a városi tanács apparátusa a következőképpen nézett ki: Szervezeti egység neve175 Létszám Pénzügyi osztály 17 fő Titkárság 16 fő Városgazdálkodási osztály 9 fő Igazgatási osztály 5 fő Egészségügyi osztály 3 fő Szociálpolitikai csoport 3 fő Ipari osztály (csoport) 2 fő Mezőgazdasági osztály 2 fő Oktatási és népművelési osztály 2 fő Személyzeti osztály 2 fő ,л’ Már csak azért is van okunk ezt feltételezni, mivel a későbbiek során több, ekkor leváltásra ítélt hivatalnok nevével találkozhatunk az apparátusban. 174ZML Zcg. VT ir. Titkárság 1-26/1-1954. A dokumentum külön érdekessége, hogy a Sztálinvárosi Városi Tanács kérte az adatokat - feltehetően nem csak Zalaegerszegről - saját apparátusának célszerűbb kialakítása végett. A levél végén megjegyezték, miszerint az apparátus akkor volna igazán optimális, ha az ipari osztály kapna egy ktsz előadót, a mezőgazdasági osztály egy növény és állattenyésztő előadót, a kereskedelmi osztály pedig egy élelmi- szeripari előadót. 171A különböző források az osztály és csoport elnevezéseket - akár egyidejűleg is - néha teljesen véletlenszerűen használják. 67
