Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)

A városi igazgatás átalakítása – a tanácsrendszer bevezetése

Mivel a régi városházi gárdából mindenkit leváltani nem lehetett, és ez a kampányszerűen elhangzó demagóg, megfélemlítő kirohanásokon túl nem is volt igazából cél, így a leendő ügyosztályok vezetőin kívül, sok homo novus - legalább is első körben - nem került be a tisztviselők közé. A titkárságon kívül kezdetben hat ügyosztályt szerveztek.

Az öt fős titkárság legfőbb tisztjét, mint személyügyi előadd, Tanai István töltötte be, aki ekkoriban a városi pártbizottság második legfontosabb emberének számított a titkár után, így nem véletlenül kapta meg ezt a fontos, bizalmi állást. A legfontosabb ügyosztály, amit a 32 fős, az apparátus egészének majdnem felét kitevő létszáma is bizonyít, a pénzügyi osztály volt. Vezetőjét Nádasi Józsefet, a végrehajtó bizottságba is beválasztották. A pénzügyekben abszolút tekintélynek számított, személye megkerülhetetlen volt, szava mindig döntő súllyal esett latba. Megkülönböztetett szerepét az is mutatta, hogy - a tiszti orvos114 után - ő kapta a legmagasabb fizetést, 1140 Ft-ot.

A mindössze négy fővel megalakított terv, statisztikai és munkaerő-gazdálkodási osztály élére Gódor János került.* 160 A második legnépesebb ügyosztálynak az igazgatási számított, ahol 15 státuszt alakítottak ki. Vezetője Horn Tibor lett.161 Az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági osztály 12 státuszt mondhatott magáénak, élére először Nagy Lajos, majd Peszlen József került, aki egyben a vb-elnök- helyettes tisztét is viselte. Az 5 fős építési- és közlekedési osztály vezetését Papp János kapta meg, míg a nagyobbnak számító, 12 fős

b9 Dr. Horváth Imre tiszti orvos - noha nem ő volt a megfelelő osztály vezetője - 1814 Ft 40 fillérrel messze kiemelkedő fizetést élvezett. Általában az osztályvezetők kerestek a legjobban 800-900 Ft között, míg a ranglétra alján lévő hivatalsegédek, gépírók stb. mindössze 400-500 Ft-ot kaptak havonta.

160 Ezt a pozíciót eredetileg, a már említett Tanai István kapta volna meg egy júliusi tervezet szerint. ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 2. fcs. Államhatalmi ir. 5. ő. e.

161 A fentebb citált 1950 július 21-én keletkezett tervezetben, még dr. Bérezi Sándort nevezték meg a leendő igazgatási osztály vezetőjeként. Mivel ugyanezen forrásban vb-titkárnak is őt nevezték meg, valószínűleg még nem volt teljesen tiszta a döntnökök előtt az új igazgatási rendszer struktúrája, feladat- megosztása.

64