Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)

Pártvezetők, párttestületek, párttagok

nak kellene lenni.”58 A pártba való felvételnél azt a taktikát próbálták követni, hogy elismert, főként vezető beosztású embereket környékeztek meg először, abban bízva, hogy belépése esetén a környezetében dolgozók - főleg ha azok egyben a beosztottjai is - erősebb késztetést fognak érezni a párttagságra. Ez legnehezebben a - rendszerint az idősebb generációhoz tartozó - műszaki értelmiségnél ment, így a munkások részaránya is csak lassan gyarapodott. Előfordult, hogy a vezetőn kívül hosszú ideig senkit sem sikerült beléptetni, mint például a Zrínyi Gimnáziumban, ahol 1951-ben Kovács József igazgatón kívül mindössze egy tanuló dicsekedhetett párttagsággal. A Közgazdasági Technikumban ugyanekkor Fürtös Lajos direktoron kívül egy hivatalsegéd és egy tanuló volt a párt tagja.59

A Magyar Dolgozók Pártja 1951. február végén tartott II. (V.) kongresszusán hozott, általában a gyorsítást szorgalmazó határozatoknak a pártépítésben is megmutatkozott a hatása. Ebben az évben igen meredeken emelkedett a párttagok száma Zalaegerszegen is. Egy 1952. február 2-ára datált beszámoló tanúsága szerint 2117-re nőtt a tagok és 497-re a tagjelöltek létszáma.60 Konszolidáció azonban ezután sem következett, mivel 1952. október 15-én tagkönyvcsere kezdődött, ami újabb jó alkalmat kínált a tagrevízióra. Ez a „csisztka” már korántsem lehetett olyan radikális, mint az 1949-es, hiszen adataink szerint 1953-ban - a tagkönyvcsere után - 2266 volt az MDP- tagok száma a megyeszékhelyen.61

A taglétszám ezután már nem változott, valószínűleg kimerültek az expanzió lehetőségei, így például 1955 végén 2303 tagról tudunk.

18 ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 1. fcs. 27. ő. e. Valójában még 10%-ot is alig ért el a tagság a város lakosságához képest.

59 ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 2. fcs. Párt és tömegszervezetek ir. 14. ő. e. Ez azonban nem volt eredeti ötlet, még a többpárti időben szinte mindenki élt ezzel az agitációs fogással. Különösen az iskoláknál volt jól megfigyelhető a beosztott tanárok idomulása az igazgató pártszínéhez.

60ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 1. fcs. 31. ő. e.

61 ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 1. fcs. 22., 28. ő. e. A leggyakoribb a kizárási okok: tagdíj nem fizetése, párttagkönyv elhagyása, pártélet elhanyagolása, kulák, csendőr, vagy jugoszláv állampolgár volt a családban, keresztelés történt a családban, alkoholizmus.

31