Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)
Pártvezetők, párttestületek, párttagok
ség vagy ÁVH prominense (nem feltétlenül az első számú vezetője), illetve bekerültek még a város jelentősebb vállalatainak és intézményeinek - általában - vezetői is. A pártbizottság szerepe valójában a titkár és a néhány beavatott által meghozott döntések legalizálása volt.40 A pártbizottság felett álló, elvben azt megválasztó pártválasztmány (1954. május után pártbizottság), amely elvben a legfontosabb állandó testület kellett volna, hogy legyen, teljesen elcsökevényesedett. A testület Zalaegerszegen rendszerint 31 főből állt és még feleennyi póttagot is választottak. A fluktuáció értelemszerűen itt is nagy volt, ezért társadalmi összetételének vizsgálatához egy-egy választás utáni állapotot érdemes vizsgálni. Ez azért is érdekes, mert ebben a formájában tükröződött vissza leginkább a választmány összetételével szembeni felsőbb elvárás, ami a későbbi, időközi folyamatos cserélődések miatt már torzulhatott. Az MDP Zalaegerszegi Városi Pártválasztmányáról a legrészletesebb, már-már szociológiai „elemzésnek” is beillő adatsorunk 1951. november 15-én keletkezett, miután újjáválasztották ezt a testületet. A 31 tagú választmány ekkor kétharmad részben megújult, a kieső tagok kb. felét gyakorlatilag leváltották, míg a másik felét időközben elhelyezték a városból, vagy helyben kapott olyan új funkciót, ami mellett nem erőltették a választmányi tagságot. A nemek közötti megoszlást tekintve 22 férfi és 9 nő került be, eredeti foglalkozás szerint 18 munkás, 11 paraszt és 2 alkalmazott volt köztük.41 Érdekes a kor szerinti megoszlás is. Itt ugyanaz a trend érvényesült, mint ami a titkárok kiválasztásánál is: 19 fő 35 évnél fiatalabb, és mindössze egy tag volt ötven évnél idősebb. Ez a szociológiai összetétel természe40 Az ülésekről született „jegyzőkönyvek” olyannyira sematikusak voltak, hogy tartalmilag nem is tekinthetők azoknak. A jelenlévők, a napirendi pontok és a határozatok felsorolása mellett a legtöbb esetben semmi sem található bennük, mintha soha, senki nem szólalt volna meg. 41 A foglalkozás szerinti besorolásnál - akár eredeti, akár tényleges foglalkozásról van szó - mindig fennáll az adatok kozmetikázásának veszélye, elsősorban a „munkás” kategóriák tág értelmezése, vagy direkt meghamisítása miatt, ezért ezeket az adatokat csak tájékoztató jelleggel szabad figyelembe venni! 25
