Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)

A kamaszodó város új ruhája – építészet és infrastruktúra

infrastrukturális fejlesztések fogalomkörét. Való igaz, - és ezt rövidesen kitűnően láthatjuk Zalaegerszeg példáján - a közvetlenül a lakosságot érintő', kiszolgáló űn. kommunális infrastruktúra (víz, csatorna, gáz, telefon stb.) kiépítését szinte teljesen „megspórolta” az állam, míg a közlekedési-hálózat esetében már nem volt ennyire szűkmarkú.

A fent említett sommás megállapítások gyökere egyrészt a viszonyítási alapok különbözó'ségében rejlik. Ha a háború eló'tti utolsó békeévhez, tehát 1938-hoz viszonyítunk, akkor valóban alig látszik a korszakot illetően előbbre lépés ezen a téren. Ez a fajta összehasonlítás azonban egy torz képet eredményez. Valójában nem lehet eltekinteni a háború okozta pusztításoktól, ami a közlekedési infrastruktúra minden elemét eró'sen érintette, itt elég csak az ország fontosabb hídjainak száz százalékos pusztulására utalnunk. A közvetlenül a háború után történt ideiglenes pótlásokat nagyobbrészt az első' ötéves terv idején kezdték el állandó megoldásokkal kiváltani, ami nem kevés munkát és költséget emésztett fel. Erre a folyamatra ráadásul még a hidegháború is rásegített, hiszen ezen közlekedési beruházások nem kis mértékben katonai célokat is szolgáltak (volna).

Noha Zalaegerszeg közlekedésében a vasútnak történelmileg alá- rendeltebb szerep jutott, mégis ennek rekonstrukciója kapott az ágazaton belül prioritást. A megrongálódott vasútállomás helyreállítása után a Zalán átívelő' vasúti híd végleges újjáépítése lett a következő' feladat. Az építkezés 1947 augusztusában indult és év végére lényegében be is fejeződött.507 Már a negyvenes évek végén erős „lobbizásba” kezdett a pártbizottság annak érdekében, hogy fővonalasítsák a zalaszentiváni vasútvonalat, amelyen keresztül el lehetett érni Budapestet.100 1953-ban némileg korszerűsítették ezt a pályaszakaszt, a rendkívüli módon - elsősorban a kőolaj-finomító szállítási igényei miatt - megnövekedett vasúti teherforgalom következtében. A személyszállítás azonban végig mostohagyermek maradt, így a tervbe vett, Budapestre menő közvetlen gyorsvonati összeköttetés sem való- * 508

107 ZML Zeg. m. v. polgm. ir. sz. n. 1947 augusztus havi általános jelentés, 326. doboz. Vö. Uj Zala. 1947. szeptember 12. 1. p. Ugyanekkor létesült (újra) közvetlen telefon-összeköttetés Zalaegerszeg és Budapest között.

508 Zala, 1949. december 17. 4. p.

171