Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)
A kamaszodó város új ruhája – építészet és infrastruktúra
ezen az ügyosztályon, amikor a napról-napra változó helyzetben a maguknak privilégiumokat vindikáló párt-, állami és vállalati vezetó'k sora utasítgatta ó'ket. Mint éhező embernek a falat kenyér, úgy jött a város számára 1952 elején a házállamosításról szóló törvényerejű rendelet.488 Ez a jogszabály, amellett, hogy megnövelte a város mozgásterét, további súlyos törvénytelenségek forrásává vált. A törvényerejű rendelet nem fogalmazta meg pontosan az államosítható házak körét, emiatt gyakorlatilag a hatóságok kénye-kedve döntött. Az ettől kezdve folyamatosan zajló államosítások és mentesítések dzsungelében nehéz pontosan megmondani mennyi lakóházat és lakást államosítottak a városban, de ezek száma nagyjából 350 körül mozgott. Egy szempillantás alatt nagy úr lett az eleddig alig észrevehető, jelentéktelennek számító ingatlankezelő vállalat, amely átvette kezelésre ezeket az épületeket. Az 1953 közepén bevezetett „új szakasz” politikája a lakáskérdésre is nagyobb hangsúlyt kívánt helyezni, Zalaegerszegen azonban ebből vajmi kevés érződött. Nekiláttak gyorsan néhány belvárosi épület tatarozásának, de ez keveset javított a városközpont meglehetősen lerobbant képén.489 Ekkoriban terjedt el a már korábban említett „gazdaságos lakásnyerés” akció, ami a tanácselnök későbbi önkritikus megjegyzése szerint nem egy esetben inkább ráfizetéses volt, sem mint gazdaságos. A városi párttitkárral közösen, 1953 második felében több ízben is a Minisztertanácshoz, illetve személyesen Nagy Imréhez fordultak levél útján - ecsetelve Zalaegerszeg súlyos lakás- problémáját - központi segítséget remélve az ügy megoldásában, de a kapott válasz mindig kitérő vagy elutasító volt.490 A „lakásfronton” az elosztás, különösen az új lakások elosztása mindig neuralgikus pontnak számított. Mondani sem kell, különösen az utóbbiból szinte kizárólag az új elit prominensei részesülhettek, csupán mutatóban került közéjük néha egy-egy munkásember, de neki is illett sztahanovistának lenni, vagy valamilyen más kitüntetés488 1952. évi 4. tvr. egyes házingatlanok állami tulajdonba vételéről. 489 Zala, 1953. augusztus 27. 3. p. 490 ZML Zeg. VT ir. 20-7/2/1953.; 20-8/1/1953. 166
