Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)
A kamaszodó város új ruhája – építészet és infrastruktúra
nyosan impulzfv változásokra volt predesztinálva több magyarországi városhoz hasonlóan Zalaegerszeg is. Legfőképpen a városban és vonzáskörzetében lakó tényleges és potenciális munkaerő' nagysága, valamint annak szerkezete volt az, ami a helyi és helyzeti energiák mellett előrevetítette a város fejlődési irányát és ütemét.423 Mivel ez időben városiasodásról még nem, hanem csak városodás- ról beszélhetünk Zalaegerszeg esetében, ezért arra a fontos kérdésre, miszerint a kor embere miként élte meg a tárgyalt változásokat, lényegében meg is adtuk a választ. Az érintetteket megviselte a gyors és intenzív átalakulás, esetenként életmódváltás, amelyhez jelentősen és elválaszthatatlanul hozzákapcsolódtak a diktatórikus politika számlájára írandó specifikumok, az állami terrortól kezdve a közellátási nehézségekkel bezárólag. Az új tér, az új típusú munkahelyek által involvált munkakultúra, az ezzel járó tömegesség, a siralmas lakás- és kommunális viszonyok és mindezek eredőjeként az egyenetlen növekedésből fakadó számtalan szociális feszültség, az életminőség általános romlását hozták a régi és új városlakók többségének. A kamaszodó város új ruhája - építészet és infrastruktúra M int azt már a korábbi fejezetek is érzékeltették, Zalaegerszeg urbanizációja meglehetősen féloldalasra sikeredett az ötvenes évek első felében. Az ebben a fejezetben részletezendő események és adatok tükrében az is kérdéses, hogy használhatjuk-e egyáltalán ezt a fogalmat. Az urbanizáció városiasodás értelemben való használata helyett helyesebb az előzőleg már bevezetett városodás fogalom423 ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. Ipari ir. 21. ő. e. A korábban már citált forrás jól mutatja a vonzáskörzet nagysága, valamint a távlati ipar- és városfejlesz- tés(fejlődés) közötti kapcsolatot. Nagykanizsa és Zalaegerszeg első ötéves terv keretében történő fejlesztési lehetó'ségeit taglaló dokumentum Nagykanizsa esetében 83.000, míg Zalaegerszegnél 92.000 fóben jelölte meg a vonzáskörzet lélekszámát. Ez jól illusztrálta a városi népesség távlati, mennyiségi kifutási lehetó'ségeit, amely több évtized eltelte után igazolódott is. 141
