Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)

Munkás hétköznapok – a helyi társadalom átalakulása

sűtállomással szembeni Bajcsy-Zsilinszky tér az éjszakai pillangók és partnereik találkozóhelyévé alakult át esténként.418 Előbbiek tükrében némileg paradoxnak, vagy inkább (tragi)ko- mikusnak hat a hatalom képviselőinek igyekezete az „új ember”, a magasabb rendű erkölcsiséggel bíró szocialista embertípus megte­remtésére. A propaganda igyekezett elítélni az ezzel ellentétes meg­nyilvánulásokat, mint például a „rothadó kapitalizmust” megtestesítő „giccses jampi szellemet”419, és a társadalmi tulajdon sérelmére elkö­vetett bűncselekményeket, ezen keresztül a dolgozók megkárosítását. A sanyarú közellátási helyzet, és nem utolsó sorban a - a propagandá­val ellentétben - szerény fizetések miatti nem túl rózsás életszínvo­nal és életkilátások sokakat „bűnre” csábítottak. A nagyobb fizetés megszerzésének egyik viszonylag ártatlanabb eszköze volt az ún. normacsalás. A legtöbb munkahelyi súrlódás egyik fő oka a normarendszerben és az ahhoz kapcsolódó adminisztráció­ban rejlett. Mindenki igyekezett azt kijátszani, és a valósnál nagyobb teljesítményt felmutatni az elérhető magasabb jövedelem reményé­ben. A másik oldal, azaz a munkáltató vagy egyenesen maga az állam folyamatosan próbálkozott a rendszerben megmutatkozó „lazaságo­kat”, kiskapukat felszámolni, - ezt nevezték normarendezésnek - ami egy állandósuló macska-egér játékhoz hasonlított. Különösen az élmunkások, a sztahanovisták örvendtek néha valóságos közutálat­nak, vagy legalább is nem mindig voltak népszerűek az „egyszerű” dolgozók körében, hiszen az általuk, nem egyszer manipulativ úton elért, normán felüli teljesítményt sokszor azonnal normásították, ami érthető módon nem aratott osztatlan sikert.420 A fizetés kiegészítésének másik, sajátos módja a meglehetősen széles spektrumot felölelő munkahelyi lopkodás volt. Ahogy a kora­beli mondás tartotta: „Ki mivel dolgozik, azzal kenődik.” Ez nagyon igaz volt. Nem véletlenül fakadt ki Veiczi Ferenc városi MDP titkár: „Úgy néz ki, hogy a szocialista építés lopás nélkül el sem képzelhe­418 ZML Zeg. m. v. polgm. ir. 12310/1947. 4l9Zala, 1952. április 18. 3. p. Közölve: ZGY 48. 268-269. p. 420ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 1. fcs. 7. ő. e„ 2. fcs. Ipari ir. 15. ő. e. Vö. Varga 1994, 51-58. p. 145

Next

/
Thumbnails
Contents