Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)

Munkás hétköznapok – a helyi társadalom átalakulása

san nem profitált, és az első ötéves terv megindulásáig - mint ahogy azt már láthattuk - sem történt ezen a téren elmozdulás. Az okok sorában nem találhatunk egy vagy két kiugró elemet, amelyek konzekvens magyarázatul szolgálhatnának e rendkívüli mértékű relatív növekményre, inkább arról van szó, miszerint sok kisebb ok kulminált egyszerre és okozták eredőként ezt a hatást.

A háború utáni elvándorlás viszonylag minimális volt, a nagypolitika által indukált modernkori népvándorlások, úgy mint a hazai németek kitelepítése, a felvidéki magyarok áttelepítése397, a deportálásból hazatért zsidók Palesztinába vándorlása398 elhanyagolható méretekben érintették a várost. Az aktívum kialakulásában jelentős szerepe volt az idevándorlásnak, amely két jól elkülöníthető hullámban és céllal érte Zalaegerszeget. Az első a háború utolsó felvonásában történt, amikor a front elől több ezer menekült érkezett ide az ország keleti, illetve trianoni határain kívüli, de időközben visszacsatolt - főként erdélyi - területeiről. Ezek jó része tovább ment, de nem kevesen voltak olyanok, akik már ekkor itt maradtak, illetve a háború utáni visszatérés során Zalaegerszegnél tovább nem mentek.399

A második hullám a politikai és a nyomában járó gazdasági változásokkal függött össze, és közvetlenül az újabb népszámlálás előtt,

397 ZML Zeg. m. v. polgm. ir. sz. n. 1948. október havi általános jelentés, 326. doboz. E szerint ebben a hónapban például egy Csehszlovákiából kitelepített személy települt le Zalaegerszegen.

'w A propaganda igyekezett ettől mindenkit eltántorítani, a helyi sajtó még évekkel később is rémtörténeteket közölt a Palesztinába (Izraelbe) kivándoroltak kálváriájáról. Zala, 1953. október 20. 3. p. A deportálásból szerencsésen hazatértek kivándorlási szándékának gyengítését azzal is szerették volna elérni, hogy a negyvenes évek végén még kifejezetten támogatást élveztek azok vallási, etnikai alapú közösségi rendezvényei. A vészkorszakról rendszeresen megemlékezhettek, 1948. július 4-én a városi zsidó temetőben felavatták a holokauszt emlékművet. ZML Zeg. m. v. polgm. ir. 7675/1948. Vö. ZGY 58. 250. dók. 562-563. p. Ezt követően azonban ez a fajta partikuláris közösségi élet lehetetlenné vált. A Magyar Cionista Szövetség zalaegerszegi helyi csoportját 1949. április 8-án oszlatták fel. ZML Alisp. ir. 13/124/1949.

399 ZML Zeg. m. v. polgm. ir. sz. n. 1947. augusztus havi általános jelentés, 326. doboz.

134