Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)

A nagyok árnyékában – a kisüzemek fejlesztése

Hasonlóan a ktsz-ekhez, a kisiparosok (újra)önállósodásához is az említett 1953-as változások adtak lökést. Ez év nyarától sok, korábban egyéni iparos lépett ki a vállalatától és folyamodott iparengedélyért. Különösen a ruhagyártól próbáltak sokan szabadulni, ahová értelemszerűen a legtöbb volt önálló szabómestert „sorozták be”. Az elvi lehetőségen túl a tényleges szabadulás azonban nagyon nehéz volt, mivel a cég és a hatóságok mindent megtettek annak érdekében, hogy a vállalatnál tartsák a dolgozót. Ha ez már nem sikerült, akkor az iparengedély megadása elé gördítettek mindenféle mondvacsinált akadályt. Nem kevesen voltak, akik korábbi kontárkodásukat akarták most legalizálni. Elterjedt gyakorlatnak számított, különösen a szabóknál és cipészeknél, hogy a kontárok, engedéllyel rendelkező' iparosnak voltak a bedolgozói. A vállalatnál - általában a ruhagyárban - állásban lévő szabók a munkaidő után még (feketén) otthon is dolgoztak, megrendelőik között nem egyszer funkcionáriusok is fel- tűntek. ’84 Sajnos kvantitatívan nem tudjuk összehasonlítani a zalaegerszegi kisiparosoknak az 1953. júliusi új kormányprogram előtti és utáni adatait, pusztán az „új szakasz” időszakát tudjuk önmagában dokumentálni. Annyi bizonyos, hogy az 1953-ban kiadott, a kisiparosokról rendelkező tvr-t követően, de még inkább annak 1954-ben megjelent módosítása384 385 után igencsak megszaporodott az iparengedélyért folyamodók száma.386

384ZML Zeg. VT ir. VB Lilési jkv. 1953. június 4.

’S:> 1954. évi 14. tvr. a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1953. évi 14. tvr. kiegészítéséről.

'8<’ZML Zeg. VT ir. VB ülési jkv. 1955. május 19. Az itt fellelhető adatok - amelyek mindössze két hónappal később keletkeztek, mint a főszövegben alább következő táblázat - szerint a város területén 222 kisiparos rendelkezett iparengedéllyel. 1954-55 folyamán 162 iparengedély kérelem érkezett a városi tanácshoz, amiből 89-et adtak meg. A magán kisiparosoknak tehát nem kis hányada a politikai változások után kapta meg az engedélyét. 1954 őszén, az éppen rosszabbra forduló kenyérellátás miatt, a városi tanács végrehajtó bizottsága elvileg lehetővé tette a magánpékek újbóli megjelenését is, de a következő ülésen már visszakoztak, érvénytelenítve az ominózus vb határozatot. Uo. 1954. október 14., 28.

130