Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)

Az első ötéves terv nagyberuházásai

Május közepén végre megkezdték a talajmechanikai vizsgálatokat, amely egyre fontosabb tényezővé kezdett válni. A próbafúrások - különösen az első helyre rangsorolt, eleinte biztos befutónak látszó telephelyet érintő - lesújtó eredményei miatt újabb helyszínt kerestek. Végül az eredetileg második helyre tett telekkel szemben, az Átlós út (Platán sor) túloldalán - a terveken II/a-val jelzett - helyszín nyerte el a helykijelölő bizottság tetszését, élén a döntő szavú országos tervhivatali képviselővel, és fogadta azt el 1950. június 14- én immáron véglegesen. A jegyzőkönyvbe foglalt indoklás szerint: „A döntést főleg építéstechnikai, városfejlesztési és üzemfejlesztési szempontok indokolták.”322 Problémát - részletes rendezési tervek hiányában - már „csak” a város ezen teljesen kiépítetlen, még szántóföldnek használt térségének jövőbeni, lehetséges építészeti fejlesztésének eldöntetlen iránya okozott. Gyorsan, de lehetőleg gondosan meg kellett tervezni a környék leendő új utcahálózatát és a gyár épületének tájolását, hiszen ezek a kezdő lépések egyúttal megformálták az itt kiépülő városrész későbbi arculatát. Mindezen előmunkálatok elvégzése után, 1950. szeptember 28-án került sor az ünnepélyes alapkőletételre, amelyen - a Zala beszámolója szerint - a város négyezer dolgozója mellett részt vett az Országos Tervhivatal, a Könnyűipari Minisztérium képviselőjétől kezdve, egy szovjet főmérnökön át, a megye és a város vezetői közül szinte mindenki aki számított.323

Zalaegerszeg ipari struktúrájában, amiben - mint már láthattuk - eddig a pár tucat munkást foglalkoztató elavult technológiájú kisüzemek domináltak, a ruhagyár megjelenése, amely első lépésben is több mint ezer ember foglalkoztatását ígérte, teljesen új helyzetet teremtett. Annak ellenére, hogy az üzem a minisztérium közvetlen irányítása alatt állt, az új, eddig soha meg nem tapasztalt nagyságrendű kihívás miatt, bőven akadt azzal dolga a megye és a város vezetőinek is.

322 ZML Zeg. m. v. polgm. ir. 365-21/1950.

323 Zala, 1950. szeptember 28. 5. p. A Nehézipari Épülettervező Iroda NV által kibocsátott részlettervek 1950. október 12-i dátumot viselnek, feltételezhető tehát, hogy az építkezést pontos, teljesen kidolgozott tervek hiányában kezdték meg. Ez a korszakban, a feszített tempójú építkezések miatt, teljesen bevett szokásnak számított. A beruházások körüli kaotikumot ezen felül még a tervek állandó átdolgozása is fokozta.

113