Káli Csaba: Zalaegerszeg az „ötvenes években” 1947-1956 - Zalaegerszegi Füzetek 9. (Zalaegerszeg, 2005)

Az első ötéves terv nagyberuházásai

keretében leginkább fejlesztendő városok és községek kijelölésére”. A levél mellékletében - 1-1 oldalon - a Zalaegerszegre és Nagykanizsára vonatkozó elvi tervezési lehetőségeket rögzítették, amelyek semmi újdonságot nem tartalmaztak a korábbi és a megvalósulóban lévő tervekhez képest.318

Miközben Rákosi, az említett 1950. februári látogatása során előadta „választóinak” - a későbbi valósághoz leginkább közelítő, de azt még mindig nem fedő - az ötéves terv Zalaegerszeget érintő beruházási programját, a háttérben már javában folyt a valamennyi ismert tervvariáns közös halmazát képező ruhagyári beruházás előkészítése.'14 Az Országos Tervhivatal 00188/1-1949. ОТ sz. rendeletével — közelebbről ismeretlen időpontban - döntött a Zalaegerszegen építendő ruhagyárról. Az első feladat a megfelelő telephely kiválasztása volt, amelynek ügyében először 1950. január 3-án tartott egyeztetést a beruházásban és kivitelezésben érintett helyi és központi hivatalok, intézmények és vállalatok képviselőinek népes csapata. A városházi megbeszélés után a bizottság, a javaslatba hozott három helyszín közül kettőt meg is tekintett. A ruhagyár lehetséges telephelyei közül a városvezetés a mai Kosztolányi, Berzsenyi, Bíró Márton és Petőfi utcák által határolt tömböt rangsorolta az első helyre. Ekkoriban ez volt a legnagyobb, még döntő részt beépítetlen, de már a város szövetéhez integrált terület, amely a legközelebb esett a városközponthoz. A terepbejárás alkalmával felvett jegyzőkönyvből úgy tűnik, ez utóbbi elem volt a telephely kiválasztásának legfontosabb szempontja: „A bizottság megállapítja, hogy a konfekció ipar szempontjából, * 314

3I8ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 2. fcs. Ipari ir. 21. ő. e. A dokumentum a rendelkezésre álló ipartelepítési tényezőkkel összefüggésben a következőket jegyzi meg: „Főleg munkaerőt, kis anyagmozgatást, kevés energiát, közepes vízfogyasztást igénylő iparok.” A fejlesztés indoklása rovatban ez áll: „Megyei székhely. Lélekszámához viszonyítva aránytalanul nagy vonzáskörrel, amelynek ellátására meglévő közintézményei szűkek.” A forrás különleges szempontként megemlíti: „Déli országhatár légvonalban 40 km.” A javaslatra adandó észrevételek kidolgozására három napot kapott a megyei pártbizottság.

314 A Zalaegerszegi Ruhagyár beruházásának és működése első éveinek történetét kicsit részletesebben tárgyaljuk, mivel ez az üzem a tervgazdálkodáshoz kapcsolódó szocialista ipartelepítés legeklatánsabb példája volt a városban.

111