Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Béres Katalin: Wlassics Gyula miniszter és Zala vármegye kapcsolata 1895–1903
gyemben mégis van egy kerület, mely a szabadelvűség zászlaját diadalra juttatta”. Ugyanakkor „lelki nyugtalansággal látom, hogy szülővármegyémet, mely Deák Ferenc és a Csányiak vármegyéje, mely a haladás terén mindenkor az elsők között volt, a reakczió szele annyira átjárta, hogy egykoron az antiszemitizmusnak14 volt melegágya, és ma a néppárt tetszetős jelszava alatt hirdetett visszafejlődés szolgálatába szegődött.”15 Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg gyermekkori barátjához, Csertán Károly zalai alispánhoz 1898-ban frt levelében. „Meg lehetsz győződve arról, hogy senki nálam jobban nem szereti szülőmegyémet, de igazán megvallva sok dolgot máskép szeretnék látni, mint ahogyan történik. Ellentétes politikai nézetek mindig voltak vármegyénkben - és lesznek is - legyenek is - de Deák Ferencz vármegyéjében az ő traditioinak mégis inkább kellene élni, mint bárhol.”16 A politikai nézetkülönbségek ellenére azonban a kultuszminiszter szívesen támogatott minden Zalából érkező kezdeményezést, segített a megrekedt ügyek elintézésében, de érthető módon különösen a szívén viselte az állami elemi oktatás ügyét. Minisztersége idején nemcsak országosan, hanem Zala megyében is jelentős államosítási folyamat zajlott le. Míg 1886-ban 18 állami elemi iskola működött a megyében,l7addig számuk 1902-ben már 40-re nőtt.lx A növekedést két tényező indokolta: egyrészt a települések szegénysége, másrészt - a kormány nemzetiségi és Wlassics oktatás- politikájából következően - a nemzetiségek által lakott területek állami iskolahálózatának fejlesztése, ezen keresztül a magyarosítás elősegítése. Zalában elsősorban a nagyobb települések önkormányzatai kérték az államosítást, vagy éltek a miniszter által felkínált lehetőséggel. így került sor a már említett zalaegerszegi elemi iskola gyors államosítására 1896-ban, a Csáktornyái iskoláéra — az 1899-es kezdeményezés után — 1901-ben, szintén a település számára kedvező feltételekkel. Sőt, 1902-ben az elemi iskola új, „palotaszerű iskolaépületbe” költözhetett, „mely a modern pedagógiai és higiéniai követelményeknek minden tekintetben megfelelt.”19 Wlassics Gyulának köszönhette a város a polgári leányiskola megszervezését 1895-ben, a fiúiskolával közös igazgatás alá vonását, majd államosítását 1896-ban. A polgári iskola számára ugyancsak új épületet emeltek, melynek avatásán a 94
