Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)

Kelemen Elemér: Wlassics Gyula minisztersége és a magyar népoktatás

éves korosztályt tekintve 64-ró'l 80 százalék fölé emelkedett a rend­szeresen iskolába járók aránya. 1872 és 1890 között több mint a há­romszorosára nőtt a népiskolák összes jövedelme, illetve kiadása. Las­san gyarapodott a polgári iskolák, ugyanakkor csökkent a felsó' népis­kolák, illetve az oda járó tanulók száma. Az alfabetizáció mértéke az 1869-es 36,0 százalékos országos átlagról 1890-re 53,2 százalékra emel­kedett. Az 1890-es évek magyar oktatáspolitikájának a népoktatást illetó'en kettó's kihívással kellett szembenéznie. Egyrészt jelentó's erőfeszíté­seket igényelt az eötvösi hagyaték, a népoktatási törvény végrehajtá­sának, megvalósításának következetes továbbvitele, mindenekelőtt a még hiányzó intézményi, tárgyi, személyi feltételek pótlása, a rend­szer tartalmi továbbfejlesztése és a tankötelezettség maradéktalan érvényesítése. Másrészt - a legkülönbözőbb szakmai és politikai in­díttatásoktól vezérelve — egyre nyomatékosabban merült fel a nép­oktatási törvény revíziójának követelése. Az egyházpolitikai harcok felszínre hozták a felekezeti iskolák államosításának rendkívül kényes kérdését, egyre leplezetlenebb nemzetiség-ellenes éllel. A magyar nacionalizmus űj vonásai különösen élesen mutatkoztak meg az 1895- ben hatalomra került Bánffy-kormány tevékenységében. Maga a mi­niszterelnök könyörtelenül lépett fel a nemzetiségek felerősödő poli­tikai és kulturális követeléseivel és tevékenységével szemben, és ez az intranzigens politikai irányvonal szükségképpen meghatározta a kormány kultuszminiszterének, Wlassics Gyulának iskolapolitikai irá­nyultságát és - három kormányzati perióduson is átívelő — csaknem egy évtizedes tevékenységét. A felekezeti iskoláztatás korlátozásával kapcsolatos követelések­kel szemben - első, 1895. január 24-ei parlamenti megnyilatkozásától kezdve Wlassics határozottan fellépett. Az 1896. évi - a népoktatás kérdését is érintő - költségvetési vitában a következőket hangoztat­ta: „ Szabad államhoz, szabad állam institúczióihoz nem tanom méltónak, hogy oly álláspontra helyezkedjék, hogy ezentúl senki sem állíthasson fel isko­lát, és kizárólagos iskolafenntartó csak az állam legyen. Ezt elvi szempont­ból nem tartom helyesnek. De nem tartom egyszerűen célszerűnek sem azokat a nagy iskolafenntartó elemeket, a felekezeteket és községeket egyszerre meg­semmisíteni akarni, melyek annyira ragaszkodnak iskolájukhoz, szeretettel 82

Next

/
Thumbnails
Contents