Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)

Kunics Zsuzsa: A Walssics család és Nagykanizsa

Itt dolgozott 1881-ben bekövetkezett haláláig öccse, Ede is irodaigazgatóként. (Előtte törvénytudó tanácsosként Gózony Ferenc városbíró mellett alkalmazták Halvax József polgármester tisztikarában 1868-tól.)8'

Budapesti, majd bécsi egyetemi tanulmányai után fia is hazatért Nagykanizsára, de csak 1 évre. 1875-ben édesapja mellett a törvényszéken helyezkedett el „díjtalan, majd díjas” gyakornokként, hol alkalma volt a polgári és a büntető igazságszolgáltatás gyakorlati kérdéseivel egyaránt megismerkedni. Bekapcsolódott a város, — ahogy ő fogalmaz — „kellemes szép társadalmi élet”-ébe, kivette részét a víg farsangokból, éjjeli zenékből, bálokból.82

Aktív helyi politikai szerepet is vállalt a Deák- és balközép párt egyesülésével 1875. március 31-én megalakult szabadelvű párt munkájában. A választási előmunkálatok szervezésére létrehozott végrehajtó bizottság jegyzőjévé választották.83 Részt vesz édesapjával együtt a harmadszor is a város képviselőjének javasolt Csengery Antal július 4-i kanizsai fogadásán, s a tiszteletére rendezett banketten is.84

Az apa, Wlassics Antal sohasem kereste a politikai szereplést, de Deák Ferenc kérésére Csengery Antal első jelölésekor 1869-ben mindent megtett megválasztása érdekében.81 Akkor még, s a későbbi, 1875-ös választáson sem sejtette, hogy a képviselőhöz rokoni kötelékek fogják fűzni. Wlassics Gyula Nagykanizsán ismerkedett meg Csengery Antallal, ki meghívta magához látogatóba Pestre. Ekkor találkozott először leányával, Etelkával. 1881-ben feleségül is vette az akkor már sajnos elhunyt képviselő leányát. „így nemcsak a gyermek és ifjúkori emlékeimnek varázsa, de családi boldogságom is összefügg Nagykanizsa városával.” - írja 1910-ben.88

Nagykanizsán az 1870-es években egy teljesen új város fogadta. Az 1860-as évektől — elsősorban a vasútvonalak megnyitása eredményeként — hatalmas arányú fejlődés következett be a város gazdaságában, Kanizsa ekkor élte „fénykorát”, „aranykorát”.87 1 8 79-ben már öt pénzintézet működött a tizenöt ezres városban.88 Az önálló vállalkozók 37%-a kereskedő,27 szakágazatban 211 kereskedés működött. Az iparban 68 szakágazatban 362 önálló vállalkozót jegyeztek fel. Kanizsa kiemelkedő szerepét mutatja, hogy innen származott Zala vármegye összes „jövedelmi vagy kereseti adó”-jának több mint egyötöde.89

50