Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)

Kunics Zsuzsa: A Walssics család és Nagykanizsa

az általa beidéztetett tanúk mindegyike „valótlanénak, „koholmány”- nak, „alaptalanénak nevezte.52

Wlassics Antal véleménye szerint: „Átaljában az egész mozgalom a jövőben szerepelni kívánóknak pártoskodásából eredett allyas mí- velet, mellyel a fennálló tekintélyeknek és befolyásoknak lerombolására törekszenek.” - írja a megyei kiküldöttséghez benyújtott nyilatkozatában. Ugyanakkor érzi a lakosság és a tiszti kar közötti bizalom hiányát is. „Az alsóbb néposztályban az elöljáróság iránti bizalom nagy mértékben meg ingattatván, az engedelmesség majd nem hogy tökéletesen meglazult” - állapította meg.'53

1865. szeptember elején beadta lemondását.54 A következő hónapokban még három ízben kérte „terhes állásából” való felmentését.

1865. november 6-án Nagykanizsán újabb „szigorú” vizsgálatot tartottak Botka Mihály első alispán vezetésével, „még sem sikerült valamit találni, melyért bírónk legkevésbé is feleletre vonathatott volna” - olvashatjuk a Zala-Somogyi Közlöny híradásában. Végül, hogy a városban „eddig oly érezhető pártoskodás” megszűnjön, 1865. novemberében - a Pintér Pál városi kapitánnyal együtt beadott - lemondását a főispán elfogadta.55 Megvált tisztétől, s visszavonult a közügy éktől.

Ez a néhány esztendő, az 1860-as évek első fele Gyula fia „öntudatra ébredésének” időszaka. Később így ír a kanizsai gyermekévekről: „...ott kezdtem gondolkozni, ott nyertem nevelésemet, oktatásomat, ott szívtam magamba azokat az elemeket, melyek az egyén értelmi és erkölcsi jellemét kialakítják...ott éreztem sok ember önzetlen, tiszta szeretetét, ott tanultam hinni, dolgozni, küzdeni, ott alakult ki előttem a kötelesség, az erény fogalma.”'56

Az elemi iskola elvégzése után a 11 éves fiút az 1765. óta a városban működő piarista gimnáziumba íratták be. A jó hírű intézményben tanultak a megyei közéletben jelentős szerepet játszó nemesek gyermekei (Csányiak, Hertelendyek, Csúzyak, Deákok (Deák Ferenc)), de az uradalmi alkalmazottak, a polgári vagy jobbágy származású tanulók közül is számosán híressé váltak a későbbiekben. (Virág Benedek költő, Plander Ferenc plébános, néprajzkutató, Királyi Pál (újságíró, a Pesti Napló szerkesztője, a letenyei kerület országgyűlési képviselője), Gasparich Márk ferences szerzetes, hogy csak néhányat említsünk nagy elődei közül.)

44