Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)

Kunics Zsuzsa: A Walssics család és Nagykanizsa

Cherner Ignác, Tárnok Alajos, Spanier Ferenc (neves kanizsai zsidó kereskedő, szivargyáros) és Wlassics Antal lettek a tagjai.12

A hivatalosan 1845. augusztus 2-án 300 db 50 forintos részvénnyel megalakult „Nagy-Kanizsai Takarékpénztár” első 36 tagú választmányában és részvényesei között Deák Ferenc és Csány László mellett megtalálhatjuk a helyi védegylet valamennyi nevezetes tagját, így Wlassics Antalt is. 1851-ig igazgatósági tag, s emellett ellátta a bizottsági jegyzői feladatokat is. 1845-54 között öccse, Ede (Eduárd) is részt vett a választmány munkájában.B A takarékpénztár a megye első, s 22 éven keresztül egyetlen bankja, az országban is az elsők között volt, a tizennegyedik.14

Kanizsa ekkor már komoly piackörzettel rendelkező gazdasági központ, a Dunántúl egyik legjelentősebb települése volt. Tiszta vonzásterületének népessége az 1830-as években meghaladta a 120 ezer főt, a város népessége ugyanakkor 5897 fő volt.1'1 Környékére nem kézművesiparával, inkább vásárai révén gyakorolt nagy vonzerőt.

Fényes Elek szavaival: a „ város igen eleven... kereskedése nagy fontosságú, sertés, marha, gabona vásárai felette híresek, s a török országi sertések, ökrök mind itt mennek keresztül; ezen kívül majd csak nem egész Somogy vármegye innen veszi a’ fabrikatumokat és a colonialis portékákat.”11’ Itt volt a nagy kiterjedésű, 5 falut magába foglaló Batthyány-uradalom központja. Fényes a sóház, postahivatal, patika mellett megemlíti a piaristák által vezetett gimnáziumot, felsorolja a városban található róm. katolikus, görögkeleti templomot és zsinagógát is, melyet a jelentős számú (a lakosság 20%-át kitevő) és súlyú zsidó lakosság látogatott.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt a 33 éves fiatal ügyvédet ismét Csány László mellett találjuk, a dél-dunántúli kormánybiztos titkáraként dolgozott.17 Később a kanizsai nemzetőrségben teljesített szolgálatot kapitányként. A Dráva-vonal védelmének megszervezésekor a Nagykanizsán 1848. június 23-ára összehívott gyűlésen Eduárddal együtt önkéntesnek jelentkezett, mint akik „készek a hazát fenyegető veszedelemben sáncra szállni.”18

Később — fia emlékei szerint — „sokszor elmesélte, mikor Légrá- dig meneteltek kevés fegyverrel, de annál több kaszával, kapával, hogy megakadályozzák az ellenséges betörést”17 A szabadságharc alatti tevékenységét pontosan nem ismerjük, a Zalai Közlönyben 1883-ban

38