Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)

Mann Miklós: Wlassics Gyula életműve

Jegyzetek

1 Életében két mű jelent meg működéséről. Pályakezdéséről Györfjy János: Dr. Wlassics Gyula élet- és jellemrajza. Nagykanizsa, 1986., míg miniszteri időszakáról Molnár Viktor: Wlassics Gyula. Élet- és jellemrajzi vázlat. Budapest, 1907. Újabban: Mann Miklós: Wlassics Gyula. ELTE ВТК. Budapest, 1994.

"Wlassics Gyula önéletírását — sajátkezű javításaival - Wlassics unokája, Pataky Ernőné jóvoltából használhattam.

* Dr. Balogh Jenő: Wlassics Gyula mint büntetőjogász. Jogállam 1912. 256-259. p.

4Csengety Antal (1822-1880) publicista, centralista politikus, közgazdász, az Akadémia másodelnöke. Deák barátjaként jelentős szerepe volt a kiegyezés létrehozásában. Az „irodalmi Deák-párt” egyik vezetőjeként az irodalmi és tudományos életben irányító szerepet töltött be. Vö.: Szántó Gyöigу Tibor: Csengery Antal. Budapest, 1984. 1 Wlassics Gyula: A bűnvádi eljárás alapelvei. Budapest, 1885.; Balogh Jenó'\. m.

r'Az Akadémia 1884-ben ítélte a díjat Wlassics Gyulának, aki 1884. november 8-i levelében a tiszteletdíjról lemondva kérte munkájának az Akadémia általi kiadását. Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára (továbbiakban MTAK) RAL 924/1884. A könyv kiadását - egyes részek rövidítését kérve - az Akadémia elvállalta, s a munka 1885-ben megjelent. Lásd MTAK RAL 945/1885. és RAL 959/1885. Mivel a könyv hamarosan elfogyott, Wlassics — a kéziratot alaposan átdolgozva, s több új fejezettel bővítve - 1893-ban újból megjelentette. Vö.: MTAK RAL 18/1891. és RAL 200/1891.

7 Balogh Jenő i.m.

KTóth Lőrinc akadémikus már 1885-ben javasolta Wlassics Gyula levelező taggá választását. Lásd: Akadémiai Értesítő 1885. 106- 107. p. A következő évben megismételt ajánlatában hangsúlyozta, hogy „senkisem vonhatja kétségbe, hogy itt már nem egy kezdő fiatal íróval van dolgunk, kinek megválasztása további buzdításul szolgáljon, hanem egy érdemekben máris gazdag, jogtudományi író29