Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)

Mann Miklós: Wlassics Gyula életműve

rendszerek mindenben a közfelfogással egyeznek-e, ezek felett in- quisitiót tartani, nem egyeztethető össze a tanszabadsággal” - hangzott válasza a képviselőház 1901. május 7.-i ülésén.24

Nagy buzgalommal és érdeklődéssel foglalkozott a művészetekkel. A Szépművészeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum részére új épületet emeltetett. Újjászervezte a Képzőművészeti Tanácsot. A művészeti intézményeket sok új, értékes és drága művészeti alkotással gyarapította. E korszakban fejeződött be a budavári Mátyás- (koronázási) templom, a kassai dóm és a jáki apátsági templom restaurálása.

Törvényhozásilag újjászervezte a nyomdatermékek köteles példányainak beszolgáltatását: ezáltal is gondoskodott a budapesti és vidéki könyvtárak állományának rendszeres gyarapításáról. Vidéki múzeumok részére is biztosította a magyar művészeti alkotások beszerzését; Nagybánya után Szolnokon is elősegítette művésztelep kialakítását. A közművelődés érdekében a Nemzeti Múzeumban, az Iparművészeti Múzeumban és az Országos Képtárban rendszeresen tudományos és művészeti előadásokat rendeztetett; esti festészeti szabadiskolát is létesített. A művészeti szakiskolákat rendszeresen támogatta; a Zeneakadémia részére hangversenyteremmel ellátott új épületet biztosított. Osszeállíttatta a múzeumok és könyvtárak felügyeletére, szervezésére és gyarapítására vonatkozó szabályzatot; megalakította a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségét.

Wlassics Gyula tevékenysége a felnőttnevelés, a szabadoktatás kiszélesítése érdekében is korszakos jelentőségűnek nevezhető. Felkarolta az Angliában sikeresen kibontakozott, s százezret meghaladó létszámú tanfolyamokat vonzó University extension eszméjét, s annak hazai megvalósítására törekedett. Leiratokat intézett az egyetemekhez, a főiskolákhoz annak érdekében, hogy a tanárok - főleg vidéken - tartsanak tudományos felolvasásokat a „művelt közönség” részére. 1898- as parlamenti beszédében erről így nyilatkozott: „A felnőttek oktatására vonatkozó rendszert Magyarországon is létesíteni óhajtom; szóval ugyanazt a feladatot, melyet itt a fővárosban a Szabad Lyczeum sikerrel tölt be, szeretném én nagyobb mérvben az egyetem és az akadémiák segélyével, a vidékre kiterjesztőleg is létesíteni. És miután remény van arra, hogy ezen intézkedés a magyar intelligencziának kétségtelenül buzgó felkarolása folytán sikerre vezet: én ettől is igen üdvös kulturális eredményeket várok”.

18