Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Mann Miklós: Wlassics Gyula életműve
Következményeiben is igen fontos intézkedésének bizonyult, hogy - Ausztriát is négy évvel megelőzve - megnyitotta a nők előtt az egyetem bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti karait. Ezzel összefüggésben létesült 1896-ban Budapesten az első nyolcosztályos nyilvános leánygimnázium. A képviselőház 1896. február 8.-i ülésén tartott beszédében kifejtette: „... Azt tartottam ugyanis helytelennek és méltánytalannak, hogy a nőket in principio zárjuk ki a tudományos pályára bocsátásból, s azt mondjuk, hogy a nő a tudományos pályára in principio nem való. Ezt igazán méltánytalannak tartom... az volt a czélom, hogy az arra való és képes nő ne legyen kizárva a tudományos pályától... De világosan megmondtam én is, hogy a nő igazi hivatását a családban találom, de azért nem akarom elzárni azt, aki családhoz nem juthat, de különben szellemi képességei arra neki ezt a jogot valóban megadják, hogy tudományosan kiképezze magát, s magának állást biztosítson. Ez volt az alapelv, a vezérgondolat; és ily mérsékelt végrehajtása ezen nagy és elismerem, merész eszmének azt hiszem, csak előnyére fog válni a magyar közművelődés ügyének”.23 Tervbe vette a leányok részére gazdasági ismétlő iskolák létesítését, ahol konyhakertészettel, baromfi-tenyésztéssel, női kézimunkával és háztartás tanulásával foglalkozhatnának. A felsőbb leányiskolák részére űj tantervet készíttetett, amelynek céljául az általános műveltség megszerzését jelölte meg. A fő hangsúlyt Wlassics a tantervben a nemzeti tartalomra, az irodalomra és történelemre helyezte, továbbá a német és francia nyelv elsajátítására. Nagyszabású intézkedéseket valósított meg az egyetemek elhelyezése érdekében. A Wlassics-korszakban kiépült a budapesti egyetemi klinikák új tömbje; a miniszter gondoskodott a Műegyetem elhelyezéséről. Felépültek a kolozsvári egyetem épületei, klinikái. Mindezt az tette lehetővé, hogy Wlassicsnak sikerült több mint 60 millió koronát a költségvetésben biztosíttatnia az építkezések számára. Ugyanakkor megvásároltatta Konkoly-Thege Miklós ó-gyallai csillagvizsgáló intézetét, s ezáltal magyar állami obszervatóriumot létesíthetett. A Műegyetemen új szervezeti-tanulmányi, szigorlati és ösztöndíj szabályzatokat léptetett életbe; a műegyetemi doktorátus bevezetésével több nyugati országot megelőzött. Megvédte az egyetemi tanszabadságot, amikor a Parlamentben kritizálták az egyik professzor jogbölcseleti nézeteit. „Annak vizsgálatába bocsátkozni, hogy a philosophiai 17
