Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Mann Miklós: Wlassics Gyula életműve
műveltséget, a másik az, hogy minden iskola minden szakból a felső- oktatásra egyenlően képesítsen”. A középiskolai tan te ív revíziójáról szóló, 1896. december 15-én kibocsátott rendeletében e vonatkozásban azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy „a nemzet vezető osztályainak úgy kell nevelődniük, hogy a művelődési anyag leglényegesebb részeiben találkozzék valamennyinek közös tudata...”, de valamennyi középiskola tantervének egyforma szabályozását feleslegesnek tartotta. Sőt, azt a nézetét fejtette ki, hogy a helyi viszonyoknak, körülményeknek megfelelően változatosság jellemezze az intézményeket: „ahol két vagy három vagy több középiskola áll fenn, egyikben például a görög nyelv, másikban a francia vagy más élő nyelv, a harmadikban más, eshetőleg természettudományi tárgyak volnának taníthatók, úgy azonban, hogy a mindnyájában egyaránt közös tananyagnak elhatározó súlyánál fogva bármelyik iránynak követése mellett fennmaradjon valamennyi főiskolára való belépés jogosultsága”.19 A művészeti érzék fejlesztésére is törekedett, mivel azt jelentős pedagógiai eszköznek vélte, hiszen „nemesebb tartalommal, idealizmussal, altruisztikus motívumokkal gazdagítja az ember karakterét...”. A művészeti érzék fejlesztése érdekében több fővárosi iskolában tartatott a miniszter képzőművészeti előadásokat; tárlatlátogatásokra, egyetemi tanfolyamokra került sor, mivel Wlassics e területet a karakterképzés hatalmas eszközének tartotta, amelynek segítségével „lehet egy új társadalmat, egy eszmék iránt fogékony társadalmat teremteni”. Wlassics igyekezett megfogalmazni a közoktatási tanács, s a Parlament számára elgondolását a műveltségről, a modern iskola feladatáról a század elején. 1901-ben elhangzott beszédében hangsúlyozta: „erős hitem, hogy a múlt század végének közös tanügyi reformvajúdásaiból ki fog bontakozni az új modern iskola e századnak elején, hiszen mindinkább biztosabb szemmel tekintjük át azt a művelődési anyagot, a melyre lehet az új iskolát építeni...”. Megítélése szerint a társadalmi élet folyton halad, folyton új problémákat hoz felszínre, természetes tehát, hogy az iskolának ezekkel a feladatokkal lépést kell tartania: „a reá váró kor küzdelmeire kell az iskolának tudásban, jellemben, legfőképp akaraterővel felvértezni az ifjúságot”. A modern iskola alapjának a humán tárgyakat tekintette; véleménye szerint a 15
