Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)

Mann Miklós: Wlassics Gyula életműve

ívelő tendenciát mutatott. A Wlassies korszak mérlege: közel 1100 új állami népiskola, több mint 2500 új tanítóval. Wlassics több állami népiskolát állított fel, mint elődei együttvéve! Az iskolák létesítésénél Wlassics tervszerűen járt el: elsősorban a nemzetiségek lakta vidékeken igyekezett az állami népiskolákkal elősegíteni a kormány kultúrpolitikai céljait; de bőven állíttatott fel népiskolákat olyan magyar lakosságú területeken, ahol a községek önerőből nem voltak képesek a követelményeknek megfelelni. A tervszerűen eljáró kultuszminiszter összekötötte az állami népiskolák létesítését a kisdedóvók szervezésével is. Az iskolaépítési akció, amelyet Wlassics öt év alatt hajtott végre, a népoktatás fe jlődése szempontjából határozottan pozitív jelentőségű. Ehhez kapcsolódott a népiskolai történeti és földrajzi szemléltető képek gyártása.

Wlassics, aki a kulturális életben sok tekintetben Eötvös hagyományainak folytatója volt, az állami népiskolák egy részében biztosította az ingyenes oktatást, sok iskolában pedig a szegény tanulók részére teljes, vagy részleges tandíjmentességet értei. 1898. február 15.-i országgyűlési beszédében elégedetten jelezhette, hogy már 300 állami iskolában megvalósult az ingyenes oktatás.16 A néptanítók anyagi helyzetének fokozatos javítására törekedett; létrehozta a Tanítók Otthonát, ahol a tanítók továbbtanuló gyermekei kedvezményes lakást és ellátást kaptak. Megszervezte a gazdasági ismétlő iskolákat; a tanítók gazdasági szakismereteit már a képzőkben fejlesztették, illetve közgazdasági és egyéb szakirányú tanfolyamokat rendeztetett.

Wlassics tudatosan törekedett a népiskolák felső tagozatának, az ún. ismétlőiskoláknak gazdasági irányú fejlesztésére. Abból a tapasztalatból indult ki, hogy „az ismétlő iskolákba nem járnak a gyermekek, a szülők visszatartják őket azért, mert ott elméleti oktatásban részesülvén, ennek hasznát alig veszik, tehát inkább a gazdaság terén használják fel őket”. Ezért határozta el a gazdasdgi irányú ismétlő oktatást, hiszen „akkor a szülők ebben inkább meg fognak nyugodni és gyermekeiket szívesebben küldik oda”. Másik elgondolása a gazdasdgi irányú felsőbb népiskolák tervezését célozta: „mert hány gazda van különösen az Alföldön, kinek 25-30-40 hold birtoka van, és ahhoz kellő szakképzettséggel nem bír”. Mivel a polgári iskolák, vagy a gimnáziumok ilyen szempontból értéktelenek, ezért Wlassics így határozott: „Minthogy azonban a kérdés épp egy agrikultúr országban rendkívül

13