Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)

Mann Miklós: Wlassics Gyula életműve

Ekkor ismerkedett meg a polgári és a büntető igazságszolgáltatás gya­korlati kérdéseivel. Az ügyvédi oklevél megszerzését követően se­gédfogalmazóként először a budapesti királyi táblánál, majd az igaz­ságügyi minisztériumban vállalt hivatalt. A segédfogalmazói posztot öt éven keresztül töltötte be, s csak ezután nevezték ki előbb ko­máromi, majd budapesti törvényszéki aliigyésznek. Pályája valóban szépen haladt felfelé: miniszteri titkár, fél év elteltével pedig királyi főügyészhelyettes lett. Neve ekkorra már ismertté vált a szakmában, különösen a büntetőtörvénykönyv előkészítő munkálataiban kifejtett tevékenysége alapján. Önéletírásában' is hangsúlyozta, hogy Szilágyi Dezső, mint miniszter kérte fel a bírói szervezet reformjára vonatkozó törvényjavaslatok kimunkálására, majd a bűnvádi eljárás kodifikáció- jával megbízott hármas bizottság előadójaként kidolgozta a büntető eljárás első tervezetét, s annak terjedelmes indoklását.3 Szabadelvű gondolkodásának kialakulásában nagy szerepe volt annak a szellemi hatásnak is, amely fiatal korában Csengery Antal4 házában, baráti körében érte. Csengery leányát, Etelkát, később fe­leségül vette. Gyakorlati és hivatalos munkássága mellett Wlassics igyekezett el­méleti kérdésekben is elmélyedni. Büntetőjogi szaktudományi mun­kássága mellett főleg közjogi problémákkal foglalkozott, és számos publicisztikai és tudományos esszét is írt. Cikkeinek és értekezései­nek száma több százra rúg. Művei, amelyek széles látóköréről, nagy műveltségéről, logikus közjogi érzékéről tanúskodtak, joggal feltű­nést keltettek a hazai és az európai tudományos világban. Wlassics tagja lett nemzetközi tudományos társaságoknak; művei német, olasz és francia szakfolyóiratokban is megjelentek.'1 Wlassics tagja lett a Sociétéde la legislation comparée elnevezésű nem­zetközi tudós társaságnak; megírta a nemzetközi büntetőjogot ismer­tető Strafgesetzgebung der Gegenwart c. nagy irodalmi munkálat magyar büntetőjogi részletét; műveiből kivonatokat közöltek német, olasz és francia szakfolyóiratok. Kiemelkedő munkája „A bűnkísérlet és a bevégzett bűncselek­mény. A tettesség és részesség” c. nagy terjedelmű műve, melyet a Magyar Tudományos Akadémia Sztrokay-díjjal jutalmazott.6 A kö­tetben Wlassics jogtörténeti és összehasonlító jogi alapon vizsgálta választott tárgyát, s későbbi jogász méltatója szerint az óriási olvasott­10

Next

/
Thumbnails
Contents