Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Béres Katalin: Wlassics Gyula miniszter és Zala vármegye kapcsolata 1895–1903
kesztését Z. Horváth Lajos vette át.61 Borbély hivatalosan munkatársként dolgozott, de ő maradt az újság megszűnéséig, 1917-ig annak „spiritusz rektora”. * 1896-ban a millennium évében az ország addig soha nem látott érdeklődéssel fordult történelme felé. Elkészült a 10 kötetes, Szilágyi Sándor szerkesztette millenáris magyar történet, az addigi történeti kutatások eredményeinek összefoglalása. Számba vették a dicső múlt emlékeit, restaurálták a műemlékeket. Ekkor került sor a gótikus stílusú keszthelyi ferences templom helyreállítására is. A templomot Lackfi István erdélyi vajda, majd nádor építtette a 14. század utolsó évtizedeiben.62 Az alapítót már az új épület szentélyébe temették el 1397-ben. A török háborúk idején végvárrá alakították, majd visszakerült a ferencesekhez. 1798-ban Festetics Györgyé lett, aki néhány évvel később a premontrei rendnek adta át. Az idők folyamán a templomot többször átépítették. A török kiűzése után barokk stílusban újították fel, 1878-ban homlokzata elé tornyot építettek. A magyarországi műemléktörvény életbe lépésekor a templomot felvették a műemlékek országos listájára. A század utolsó évtizedére igen leromlott állapotba került, sürgetővé vált felújítása sőt bővítése is, mivel a mintegy 11 000 lakosú Keszthely hívő közönsége egyre kevésbé fért el a vasárnapi miséken. Már a 80-as években is több kísérlet történt a bővítési és restaurálási tervek megvalósítására, de a végrehajtás a szükséges pénz hiánya miatt elmaradt. 1890 őszén azonban Dunszt Ferenc apátplébános vezetésével előkészítő bizottság alakult, amely felkérte Tandor Ottó műépítészt az új tervek elkészítésére, „de az ő tervei nem maradtak a mi szerény anyagi tehetségünk korlátái közt,... az ő újításról alkotott képe saját magas eszméinek melegágya és messze túlszárnyalja azt, mit mi akarunk.”- írta az apát.63 Az újabb elképzelést Petz Samu műegyetemi tanár vetette rajzlapra. Az ő „terveinek nem voltak ugyan műépítészeti illusiói, mint az előbbinek, de ránk nézve illusió maradt az a nagy összeg, melyet szerény pénzbeli reményeink megteremteni nem ígérkeztek.” '4 Végül Galba Károly tanár 1893-ban készített tervei a keszthelyiek minden igényét kielégítették, tetszettek templombővítési elképzelő
