Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)

Béres Katalin: Wlassics Gyula miniszter és Zala vármegye kapcsolata 1895–1903

Tuczy aug. 30-án Hirdetményben tette közzé a helyi sajtóban, hogy megkezdődnek a beíratások a gimnáziumba, s a polgáristák különbö­zeti vizsga letétele után a gimnázium második osztályában folytat­hatják tanulmányaikat.41 A tanítás 1895. szept. 5-én ünnepélyes Veni Sancte-val kezdődött meg. Az új iskolát Herczeg Zsigmond és Baumgarten Sándor miniszteri biztos tervei alapján két zalaegerszegi vállalkozó, Gráner Géza és Mo- randini Tamás építette fel. Az első kapavágásra 1896. márc. 8-án ke­rült sor. Zalaegerszeg teherbíró képessége a század utolsó évtizedében egyre kévésé viselte el az újabb és újabb építkezések költségeit. A város eladósodott, rendkívül magas pótadó kivetésével igyekeztek a felvett kölcsönök kamatait fedezni. A gimnázium építése és a fenn­tartási költségekhez való hozzájárulás még tovább rontotta a város költségvetésének állapotát. Helyzetükön könnyítendő, 1897 elején felterjesztéssel fordultak VVlassics miniszterhez: mivel 1894-ben a gimnázium szükségességét annyira fontosnak ítélték, hogy a szerző­déskötés idején „a város képviselőtestülete nem volt abban a helyzet­ben, hogy vagyoni viszonyait mérlegelhette és a szerződéskötéskor képviselhette volna”, azt kérték, hogy engedje el a 40 000 Ft építési, és az évi 5000 Ft fenntartási hozzájárulást, mert a város a szerződés­ben foglaltaknak nem tud eleget tenni, mivel az előbbit csak újabb kölcsön felvételével, az utóbbit pedig a pótadó ismételt emelésével tudnák előteremteni.4^ A miniszter 1897. ápr. 17-én kelt leiratában elutasította a kérést, amit a képviselőtestület sajnálattal vett tudo­másul, s újabb kérvénnyel próbálkozott, „hogy tekintettel a város mostoha anyagi viszonyaira s arra, hogy a város fejlődése igen súlyos áldozatokat igényel, kegyeskedjék megengedni, miszerint a város a 40 000 Ft hozzájárulását évi 1000 Ft-os címletekben fizethesse be.”43 A miniszter továbbra sem teljesítette kívánságukat. 1898 decemberében a város még mindig nem fizette ki a 40 000 Ft-os építési hozzájárulást. Csertán Károly alispán leirata nyomán vé­gül úgy döntött a képviselőtestület, hogy a helybeli takaréknál elhe­lyezett tőkéből vegyék fel a szükséges összeget és fizessék be az ál­lamkincstár javára.44 Az anyagi nehézségek ellenére a gimnázium felépült. Ünnepé­lyes avatására, zárkő betételi ünnepélyére 1897. szept. 8-án került sor, 102

Next

/
Thumbnails
Contents