Csomor Erzsébet: 1956 Zalaegerszegen - Zalaegerszegi Füzetek 7. (Zalaegerszeg, 2001)
A forradalom utóélete
„A magyar forradalom 1956-ban messze sugárzó történelmi egydülvalóság, mert morális tisztaságára kevés példa akad a történelemben. ”241 A forradalom utóélete U ' jév napján, 1957. január 1-jén „A jókívánság sohasem rossz, engedjék meg, hogy néhány újévi jókívánságunkat is idejegyezzük!” — címmel egész oldalas üzenetet olvashatunk a Zalai Hírlapban. „Az kívánjuk tehát... az MSZMP-nek: hogy a párt neve az ellenforradalmárok és restaurátorok elleni harcban ezt jelentse: Melegében Szétzúzunk Minden Próbálkozást.”242 1957-ben már nem sokan próbálkoztak. Azt is megtudjuk a lap következő számából, hogy az ügyészség már teljes erővel dolgozik. Az ezt követő hónapokban megkezdődött a zalai forradalom lejáratása, torzított, propagandisztikus formában történő bemutatása. Naponta jelentek mega „fasiszta tobzódásról”, „véres munkát végző terrorista bandákról” az újságcikkek. Március 14-i számban „Kik azok az »ártatlanok«? - arcképek a fasizmus zalaegerszegi szálláscsinálóiról” címmel a következőket olvashatjuk: „Gyilkoltak, raboltak, fosztogattak. Embereket kínoztak halára. Bestiális módon jártak el a kommunisták ellen...” A karhatalmisták Rákosi Gergelyt is letartóztatták. Az újságíró szerint „az általa szerkesztett Új Zala egy héten át az ellenforradalom szócsöve lett. Hazugságot hazugságra gyártva nyújtottak segítséget az ellenforradalmi erőknek a munkáshatalom megszűntetéséért.” A fenti állítások igazolására, valamint arra, hogy az eseményeket külföldről, és jóval korábban szervezték megfelelő bizonyítékokat kellett találni. Az események torzított bemutatására a forradalom 95
