Csomor Erzsébet: 1956 Zalaegerszegen - Zalaegerszegi Füzetek 7. (Zalaegerszeg, 2001)

A karhatalom

len, hanem mindenki ellen, aki valamilyen módon „kompromittálta” magát a forradalom idején. A megtorlás szinte mindenki elért a forradalomban részt vettek közül. A vezetőket rendőri felügyelet alá, vagy előzetes letartóztatásba helyezték, majd börtönbe kerültek. Aki nem szerepelt a „listán”, bátor volt és próbálkozott, - „izgatott, gyűlöletet keltett a népi demokratikus államrend ellen” - köszönhetően a besűgórendszemek, szintén rendőri felügyelet alá került, vagy elbocsátották.

A zalaegerszegi ügyészség is megkapta a „Az ellenforradalmi bűncselekményekkel kapcsolatos kérdések és ügyészi feladatok” című tájékoztató füzetet, melynek programja, „az ellenforradalmi bűncselekmények erélyes üldözésének jelentősége 1956. november 4. után”, határozott és biztos eligazítást adott az igazságszolgáltatás képviselőinek arra vonatkozóan, milyen vádindítványokat kell beterjeszteni. A felsorolt, korábban is létező büntető tényállások űj minősítést kaptak, s mint az „ellenforradalmi bűncselekmények” legismertebb minősítései váltak ismertté.

BHÖ. 1. pont - népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló bűntettek (szervezkedés, mozgalomban való tevékeny részvétel)

BHO. 2. pont - izgatás tipikus elkövetési formái (szovjetellenes röplapok terjesztése, a kormány intézkedései elleni gyűlölet felkeltése stb.)

BHÖ. 33. pont - fegyverrejtegetés

BHÖ. 34. pontja szerint a cselekmény elkövetési ideje,

BHÖ. 48. pontja, a tiltott határátlépés,

BHÖ. 73. pontja, katonai bíróság hatáskörébe tartozó esetekben.

Azokról, akik a forradalom zalaegerszegi eseményeiben részt vettek és a forradalmat követő büntetőperekben szerepelnek részletes adatok állnak rendelkezésünkre: Az alábbi vizsgálatok forrásbázisát a Zala Megyei Bíróság biintetőperes iratai képezték.

91