Csomor Erzsébet: 1956 Zalaegerszegen - Zalaegerszegi Füzetek 7. (Zalaegerszeg, 2001)

A forradalom leverése

A szovjet parancsnok kijárási tilalmat rendelt el, előírta a fegy­verek beszolgáltatását, rendelkezett az üzletek, szórakozóhelyek nyitvatartási rendjéről. A város állandó ellenó'rzés alatt állt, ami bi­zonyos mértékig „biztonságot” jelentett, mert féken tartotta a kar- hatalmisták bosszúálló akcióit, akik úgy érezték, most rajtuk a sor, októberért fizetni fognak. A decemberi tömegdemonstrációkat rész­ben a tankokkal kivonult szovjet csapatok, részben a tüntetések szétverésére kivezényelt karhatalmi alakulatok oszlatták fel. „A karhatalom kénytelen volt a levegőbe lőni, és aki ellenállást tanú­sított, a géppisztoly agyával jobb belátásra bírni” - tudjuk meg az ezred jelentéséből.201 S hogy a karhatalom fellépésének nem vol­tak halálos áldozatai az annak köszönhető, hogy „a városban állo­másozó szovjet csapatok parancsnoka Medvegyev alezredes, kivel a csoport szorosan együttműködött, tiltakozott a fegyverrel való fel­lépés és a fegyverhasználat ellen” - olvasható a Zala megyei kar­hatalom jelentésében, s hogy a városnak ilyen szerencséje volt, an­nak okát ismét Pék József visszaemlékezéséből tudhatjuk meg. „Az orosz parancsnok ukrán volt. A Nagy Gyuri anyósa - felesé­gének édesanyja - is kijevi ukrán volt. A Gyuri feleségének édes­apja az első világháborúban orosz hadifogságban volt, onnan hozta a feleségét. Amikor az oroszok bejöttek, az ukrán asszony felvette a kapcsolatot az orosz parancsnokkal, gondolom okosan befolyásol­ta a megszállás napjainak alakulását, mert amit az orosz katonák ki­álltak, a tüntetések során, azt én mint katona nem tűrtem vol­na.”206 November-decemberben különböző feliratok, röplapok mun­kástanács-gyűlések, diákgyűlések, sztrájkok, szervezett tüntetések jelezték a lakosság viszonyát a hatalomhoz. A belvárosi kirakatok­ra ráfirkálták: „Le a Kádárral!”, a bíróság épülete előtti „Éljen Ká­dár!” a feliratra valaki egy „f” betűt rajzolt.207 Ezeket rövid idő alatt eltüntették. A falfirkák szerzői a karhatalom folyamatos járő­rözése ellenére sem buktak le, ellentétben a röplapok terjesztőivel. Többen hónapokig, évekig tartó börtönbüntetést kaptak. December elején a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályán sokszorosított röpiratokat találtak Ottó Bélánál és Ángyán László­nál. Nagy bűnük volt, hogy a Kádár-kormányra vonatkozó szöveget nemcsak látták, hallották, több példányban legépelték, elolvasták, 19

Next

/
Thumbnails
Contents