Csomor Erzsébet: 1956 Zalaegerszegen - Zalaegerszegi Füzetek 7. (Zalaegerszeg, 2001)

A forradalom előzményei

„Aki szívén viseli a megyeszékhely sorsát, aki nemcsak megélni, de élni is akar Zalaegerszegen, az aggódva ismételgeti a kérdést: mikor lesz végre nagykorú - nem csupán területrendezési vonatkozásban, de - szellemi téren is ez a város.. ,Pl’AS

A forradalom előzményei

TTogy az októberi események előtt változott a politikai vonal, 55 helyesebben szólva némi lazulás és feszültebb légkör volt, azt az újságokból, napi sajtó - Irodalmi Újság - híreiből a köztu- datba kiszivárogva mindenki érezte”.46

Zalaegerszegen, hasonlóan a többi vidéki kisvároshoz, 1956 nyarán, koraőszén alig volt jele annak, hogy komoly változások vannak készülőben. A fenti idézetben említett újsághírek is csak szeptember elején jutottak el a lakossághoz. A budapesti Petőfi Körben zajló vitákról a vidéki sajtó alig számolt be, a megyei napilap legfontosabb hírei az őszi begyűjtési és aratási munkákról szóltak.

A zalaegerszegi értelmiség ismert találkozóhelyén, a TTIT- ben47, illetve az Értelmiségi Klub összejövetelein kevesen vettek részt, a megszokott, ismerős arcok elmaradtak, esténként néhány kártyázón kívül alig akadt látogató. A meghirdetett programok, beszélgetések, felolvasások érdektelennek bizonyultak. A Rákosi- korszak szellemsorvasztó légkörében az okokkal mindenki tisztában volt, az értelmiségnek elege volt a funkcionárius nyelvbe becsomagolt felületes társalgásból. Társadalmi érintkezés alig volt, a félelem ült az embereken, meg kellett tanulni, kinek mit lehet mondani. Júliusban Dezső János, a lap munkatársa „Beszéljük meg” címmel vitaindító cikkel próbálta felrázni a város lakosságát. Dezső arra a kérdésre várt választ, mi az oka annak, hogy a zalai írókon, újságírókon és 4-5 állandó hallgatón kívül az irodalmi es17