Csomor Erzsébet: 1956 Zalaegerszegen - Zalaegerszegi Füzetek 7. (Zalaegerszeg, 2001)
Életrajzi adatok
Hortobágyi László 1917. December 26. Érsekújvár. A zalaegerszegi Csány László Közgazdasági Szakközépiskolában tanított, mint magyar-történelem szakos tanár. Október 26- án a diákokkal együtt részt vett a felvonuláson. Az október 29-én megalakult Pedagógus Forradalmi Tanács megyei elnökségének tagja volt. Az iskolából 1957-ben elbocsátották. A forradalomban való részvételéért a Legfelsőbb Bíróság 1 év börtönre ítélte. Szabadulása után további zaklatásoknak volt kitéve. 1960-ban rokkantnyugdíjas lett. Horváth Miklós dr. 1920. Július 18. Magyaróvár. A Sümegi Állami Gimnáziumban érettségizett. Érettségi után 1939 és 1943 között után a Pécsi Jogtudományi Egyetem hallgatója volt. Az egyetem elvégzése után a sümegi Főszolgabírói hivatalban, mint közigazgatási gyakornok helyezkedett el. 1944-ben tényleges katonai szolgálatra vonult be, majd a háborúban angol fogságba került, ahonnan 1946 júliusában ért haza. Még ebben az évben a zalaegerszegi Alispáni Hivatalban kapott állást, mint fogalmazó. A tanácsok megalakulása után mint a Döntőbizottság vezetője dolgozott elbocsátásáig, 1957 február 1-ig. A Megyei Tanács Munkástanácsának tagja volt. A forradalomban való részvételéért első fokon a bíróság 1 év felfüggesztett börtönre ítélte, másod fokon felmentette. Imre Gyula 1915. június 20. Teskánd. Az elemi iskola befejezése után mint gazdasági cseléd dolgozott, majd a katonai idő letöltse után 1941-től 1952 decemberéig a keszthelyi rendőrségnél teljesített szolgálatot. 1952 végén leszerelték, utána rakodómunkásként dolgozott. 1956 októberében az Útfenntartó Vállalat vezetője, Darvas József elleni atrocitás miatt 5 év börtönre ítélte a Legfelsőbb Bíróság. Kámán László 1931. október 2. Alsónemesapáti. Zalaegerszegen 1947-től géplakatos szakmát tanult. 1950-ben szabadult fel, és az Építőipari Vállalatnál helyezkedett el. Katonai 144
