Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A definitívum 1853–1860 - Az egerszegi önkormányzat átszervezése
Rendezési javaslatok A fenti célkitűzések valóra váltása érdekében tehát legelőször is Bogyay Lajos megyefőnöknek kellett cselekedni. A megye vezetője az addig rendezett tanácsúnak tekintett városok (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Tapolca, Sümeg és Keszthely) mellett Lendvát is azon jelentősebb települések kategóriájába sorolta, amelyek közigazgatási helyzetét haladéktalanul átalakítandónak vélte. Ennélfogva 1855. június 4-i körlevelében felszólította a fenti városokat felügyelő szol- gabírákat a soproni helytartósági osztály által kért kimutatások és javaslatok elkészítésére. Tudatta velük azt is, hogy a szervezési munkálatokat személyesen fogja irányítani, a szolgabírák által közölt adatokat pedig a helyszínen fogja ellenőrizni. Az egerszegi járás szolgabírája, Orosz Ferenc a közigazgatási rendezés kérdésének megtárgyalásába nemcsak a választmányt, hanem a város "jelesebb lakosai"-t is bevonta. Az összejövetelről annyit tudunk, hogy a szolgabíró elnökletével valamikor 1855. június 4. és július 9. között tartották.208 A jelenlévők névsorát nem ismerjük, de valószínűleg sokan részt vettek rajta, hiszen a szolgabíró az ott megjelenteket később «népes gyülekezet'-ként emlegeti. Ezen a «népes" gyűlésen azonban nem fogadta túl nagy lelkesedés a kilátásba helyezett rendezési javaslatot. A tanácskozásra meghívottak inkább aggodalmaikat és félelmeiket fogalmazták meg. Elsősorban a rendezéssel járó új terhektől és költségektől tartottak, hiszen - mint mondták - a közigazgatási kiadásokat eddig sem tudták a város bevételeiből fedezni. Ezért a jelenlévők egyhangú véleménye az volt, hogy a községi törvény megszületéséig a meglévő közigazgatási állapotokat kell fenntartani. Ezek az állapotok azonban nem olyanok, hogy azok változatlanul hagyását ajánlani lehetne, tette hozzá a szolgabíró. Főleg azt kifogásolta, hogy az elöljáróság által tárgyalt ügyek nem mindig jutnak tudomására, a lakosok pedig számtalan olyan panasszal fordulnak hozzá, amelyet az idő múlásával már nem lehet orvosolni. Megemlítette a községi választmány tevékenységének háttérbe szorulását, majd az 1851. augusztus 18-i községi utasítás alapján egy új, a jelenlegi követelményeknek jobban megfelelő választmány létrehozását javasolta, amely az elöljárósággal együtt tárgyalná és intézné a város ügyeit. A szolgabíró javaslata már az átfogó rendezés előkészítését szolgálta. A közigazgatás átszervezését - hiába óhajtották 07
