Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)

A definitívum 1853–1860 - Az egerszegi önkormányzat átszervezése

Rendezési javaslatok A fenti célkitűzések valóra váltása érdekében tehát legelőször is Bogyay Lajos megyefőnöknek kellett cselekedni. A megye veze­tője az addig rendezett tanácsúnak tekintett városok (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Tapolca, Sümeg és Keszthely) mellett Lendvát is azon jelentősebb települések kategóriájába sorolta, amelyek közigazgatási helyzetét haladéktalanul átalakítandónak vélte. Ennélfogva 1855. június 4-i körlevelében felszólította a fenti városokat felügyelő szol- gabírákat a soproni helytartósági osztály által kért kimutatások és javaslatok elkészítésére. Tudatta velük azt is, hogy a szervezési mun­kálatokat személyesen fogja irányítani, a szolgabírák által közölt ada­tokat pedig a helyszínen fogja ellenőrizni. Az egerszegi járás szolgabírája, Orosz Ferenc a közigazgatási ren­dezés kérdésének megtárgyalásába nemcsak a választmányt, hanem a város "jelesebb lakosai"-t is bevonta. Az összejövetelről annyit tu­dunk, hogy a szolgabíró elnökletével valamikor 1855. június 4. és július 9. között tartották.208 A jelenlévők névsorát nem ismerjük, de valószínűleg sokan részt vettek rajta, hiszen a szolgabíró az ott meg­jelenteket később «népes gyülekezet'-ként emlegeti. Ezen a «népes" gyűlésen azonban nem fogadta túl nagy lelkesedés a kilátásba helye­zett rendezési javaslatot. A tanácskozásra meghívottak inkább aggo­dalmaikat és félelmeiket fogalmazták meg. Elsősorban a rendezéssel járó új terhektől és költségektől tartottak, hiszen - mint mondták - a közigazgatási kiadásokat eddig sem tudták a város bevételeiből fe­dezni. Ezért a jelenlévők egyhangú véleménye az volt, hogy a közsé­gi törvény megszületéséig a meglévő közigazgatási állapotokat kell fenntartani. Ezek az állapotok azonban nem olyanok, hogy azok vál­tozatlanul hagyását ajánlani lehetne, tette hozzá a szolgabíró. Főleg azt kifogásolta, hogy az elöljáróság által tárgyalt ügyek nem mindig jutnak tudomására, a lakosok pedig számtalan olyan panasszal fordul­nak hozzá, amelyet az idő múlásával már nem lehet orvosolni. Meg­említette a községi választmány tevékenységének háttérbe szoru­lását, majd az 1851. augusztus 18-i községi utasítás alapján egy új, a jelenlegi követelményeknek jobban megfelelő választmány létre­hozását javasolta, amely az elöljárósággal együtt tárgyalná és intézné a város ügyeit. A szolgabíró javaslata már az átfogó rendezés elő­készítését szolgálta. A közigazgatás átszervezését - hiába óhajtották 07

Next

/
Thumbnails
Contents