Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A definitívum 1853–1860 - Az önkormányzat az 1850-es évek közepén
vállalta, de 12 pengőforintot abból is a saját céljaira fordított. Ráizin- ger József elöljáróban megjegyezte, hogy itt csak a hivatali munkája során végbevitt sikkasztásokról van szó, »nem említve azt, hogy nevezett tanácsosnak túlterhelt adósságai miatt köztudomásra majd minden javai bírói foglalás alá vetettek". S nem sorolta fel az 1851 előtt végrehajtott hasonló cselekedeteit sem. Végül megjegyezte: n Ezek az okok, melyeknél fogva nevezett tanácsos az én alázotos véleményem szerint hivatalos állását továbbra el nem foglalhatja. Azonban ha ezek elegendő okok-e arra vagy se, alázottal a Te[kin]t[e]tes Szolgabírói Hivatalnak bölcs és kegyes ítélete alá terjesztem."160 Orosz Ferenc szolgabíró természetesen rögtön tudósította a fenti eseményekről a megyefőnököt. Bogyay Lajos meglepetést színlelve úgy tett, mintha Horváth Imre csalásairól soha nem hallott volna. Korábbi magatartását merőben megcáfolva, 1855. május 6-i rendeletében gyors és határozott intézkedésekre utasította beosztottját. Közölte, hogy Horváth Imre az elmondottakból kifolyólag magától értetődően nem viselheti tovább a fizetett tanácsosi tisztséget, s helyette négy másik, tisztességes, az általános bizalmat bíró személyt kell választani." Kijelentette, hogy a Horváth Imre által elkövetett visszaélések miatt keletkezett károkat meg kell téríteni, a szolgabírói hivatalnak pedig az összes többi dolgát félretéve, mindent meg kell tennie a Horváth Imrén behajtandó pénzek biztosítása érdekében. Mindenekelőtt a sikkasztó tanácsos nevén lévő vagyon zárolására hívta fel a figyelmet. Intézkedéseket sürgetett Horváth Imre személyének biztosítására vonatkozóan is. Még azt is megjegyezte, hogy ha távol van, akkor a csendőrség segítségét kell igénybe venni előállításához. Ezt követően az egész elöljáróság felelősségre vonásának a lehetőségét is felvetette, mivel a Ring János hagyatékával elkövetett pénzügyi manipulációkat eltűrték és nem jelentették, továbbá a Csapó Sándor-féle ügyben is csak kötelezvényt kértek a tanácsostól, nem pedig a pénzt követelték.161 Mondotta mindezeket Bogyay Lajos a Smalkovits Mihály kezdeményezésére 1851-ben Horváth Imre ellen megindított, majd beszüntetett vizsgálat, s a megyei főorvos által felhozott tények és vádak tudatában! Vajon mi értelme lett volna a városi tanács Horváth Imre elleni erélyesebb fellépésének az újonnan keletkezett sikkasztási ügyek kapcsán, amikor mindenki előtt ismert volt, hogy a megyefőnök annak ellenére, hogy tudott Horváth Imre rendezetlen köztartozásairól, mind 1849. december 78
