Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)

A provizórium kora 1851–1853 - Javaslatok és intézkedések a községi utasítás kapcsán

együttes adóösszegük is újból el nem érte az összes választójogosult egyenes adójának felét vagy harmadát. Ahol három testületbe osztották a választójogosultakat, ott a két első testületből kimaradó, összes többi választójogosult képezte a harmadik testületet. így az első testületbe kerültek a legkevesebben, a másodikba már többen, a harmadikba pedig a legtöbben. Mindegyik testület a választmány és a tanács harmadát (vagy két testület esetén a felét) választotta. Ezáltal az első testületbe tartozó szűkebb, vagyonos réteg ugyanannyi személyt választhatott meg érdekeinek képviseletére, mint külön-külön a második, vagy a harmadik testületbe sorolt, jóval nagyobb számú, de kevésbé tehetős, illetve szegényebb polgárság. A választási előmunkálatokat természetesen csak azokban a rendezett tanácsú mezővárosokban kellett elvégezni, ahol a megyefőnökök véleménye alapján a választásokat meg lehetett tartani. Ha a megyefőnök úgy vélte, hogy ez nem lehetséges, a községi választmányt a kerületi főispán nevezte ki. A polgármesteri állásokat ettől függetlenül mindenhol kinevezés útján kellett betölteni.107

A kerületi főispán körlevele nyomán Bogyay Lajos megyefőnök jelentést kért a járási szolgabíráktól arra vonatkozóan, hogy tapasztalataik és a helyi viszonyok ismerete alapján javasolják-e a választásokat vagy sem. Egyúttal felszólította őket, hogy azokban a városokban, ahol a választást nem ajánlják, tegyenek javaslatot a polgármester és a tanácsbeliek személyére, valamint a községi választmány tagjaira nézve. A polgármesteri állásra minden városból három jelöltet kellett felterjeszteni. »Átruházva tehát Te[kin]t[e]tes Úrra azon felelősséget, mely e részben reám nehezedett..., számolok hivatalos erélye és buzgóságára, hogy felterjesztésében és ajánlatában oly egyéneket fog sorozni, kik a magas kormány teljes bizalmára méltók, s kik többi polgártársaik közül magokat becsületesség, hiba nélküli politikai viselet, érett megfontolás és józan belátás által megkülönbözetik" - buzdította a megyefőnök a szolgabírákat.108

Az egerszegi járás élén álló Fábián Pál 1851. október 17-én küldte el ezzel kapcsolatos jelentését. Ebben elmondja, hogy a választási útmutató szerint azok, akik a rájuk kivetett adóval tartoznak, vagy a község vagyonát kezelték, s számadásukat még nem tették le, választójogukat nem gyakorolhatják. Ezen előírások betartása Egerszegen komoly bonyodalmakat okoz, fejti ki a szolgabíró. Mégpedig azért, mert a város 424 választójogosult polgára közül csak 36

54