Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A definitívum 1853–1860 - Az egerszegi önkormányzat átszervezése
székhelynek (Budának, Pozsonynak, Sopronnak, Kassának és Nagyváradnak), valamint - gazdasági fontosságánál fogva - Pestnek és Debrecennek kiemelt helyet biztosítottak. A hét város igazgatását 1853-tól az illetékes helytartósági osztályok felügyelték, a többi szabad királyi és egyéb várost a községekkel együtt a megyehatóságok ellenőrizték.204 A belügyminisztérium 1855. április 4-i közleményében kinyilvánította, hogy a községi és illetőségi törvény megjelenéséig na mutatkozó szükséghez képest" az elöljáróságok ideiglenes rendezése megtörténhet.205 Vagyis: nem kell várni a régóta ígért községi törvény megszületéséig, a szükséges változtatásokat addig is életbe lehet léptetni. Ennek alapján a Soproni Császári Királyi Helytartósági Osztály, amelyhez Zala megye is tartozott, úgy vélte, hogy na bizonytalan pénzügyi viszonyokra és a jelenlegi közigazgatási szervek fogyatékosságaira" való tekintettel a "nevesebb községek" rendezését mindenképpen meg kell valósítani. Ez úgy történt meg, hogy a soproni közigazgatási terület fennhatósága alatt lévő városok közül a szabad királyi városok (Sopron, Kismarton, Ruszt, Kőszeg, Pécs és Győr) és Szombathely belső, ún. politikai igazgatásukat illetően nagyobb önállósággal rendelkeztek. A többi város ilyen jogosítványokat nem kapott, a megyeszékhelyek és általában az addig is városnak tekintett településeket magukba foglaló "nevesebb községek" önkormányzati szervei viszont jelentős átalakuláson mentek keresztül.206 A megyeszékhelyek igazgatásának rendezését mindenképpen tervbe vették. Azokra a "nevesebb" és fontosabb községek kategóriájába sorolandó településekre vonatkozóan, amelyeknek igazgatási szervezetét haladéktalanul átformálandónak vélték, a megyehatóságok tehettek javaslatokat. Báró Ambrózy Lajos, a soproni helytartósági osztály vezetője először az illető városok akkor fennálló közigazgatási szervezetéről és anyagi viszonyairól kívánt tájékozódni, majd ezek ismeretében akarta igazgatási szervezetük átalakítását megkezdeni. 1855. május 2-án a Zalai Császári Királyi Megyehatósághoz intézett rendeletében pontos kimutatást kért az itteni városok igazgatási szervezetéről, pénzügyi helyzetéről, a hivatalnoki és szolgaszemélyzet állományáról és béréről, valamint a tisztviselők képzettségéről. Egyúttal a jövőbeni igazgatási szervezettel kapcsolatos előmunkálatok elvégzésére utasította a megyehatóságot. Mindenekelőtt egy gazdasági és igazgatási 94
