Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)

A definitívum 1853–1860 - Az önkormányzat az 1850-es évek közepén

tag volt. Pathy János rendszeresen, Horváth Károly és Háry József al­kalmanként látogatta a községi választmány üléseit. Kaiser Zsigmond e tekintetben teljesen kívülállónak számított. A közigazgatás és igazságszolgáltatás még 1854-ben bekövetkezett alsó fokú újrae­gyesítése után a gyámügyekkel a szolgabírói hivatalok foglalkoztak. A törvényszéki székhelyeken - így Zalaegerszegen is - azonban to­vábbra is léteztek a közigazgatási szervezettől független járásbírósá­gok, az ún. városilag kiküldött bíróságok.185 Itt ezek hatáskörébe tar­tozott az árvaügyek felügyelete. Amikor az egerszegi községi választ­mány egy év múlva, 1855-ben ismét megerősítette az árvabizottmány megalakításának szándékát, jelentését ennek a hatóságnak, vagyis a zalaegerszegi városilag kiküldött bíróságnak küldte be.186 A többszöri szándéknyilatkozat ellenére azonban most is minden maradt a régi­ben. Az árva bizottmány létrehozása nem történt meg. A szolgaszemélyzet E gerszeg városa 1855 júliusában a szolgaszemélyzet állományában három hajdút, egy dobost, két mezőpásztort és két éjjeliőrt fog­lalkoztatott. Név szerint a következők látták el ezen feladatokat: Pajor József, Lendvai István és Dömötör József hajdúk, Burka János dobos, Soós Ferenc és Szakonyi Ferenc mezőpásztorok, valamint Vörös József és Greczi János éjjeliőrök. Pajor József és Lendvai István már hosszabb ideje a város szolgálatában állt. A két mezőpász­tort és a két éjjeliőrt 1853 elején fogadták fel, a többiek szolgálati ide­jéről közelebbi adatokkal nem rendelkezünk. Dömötör Józsefet korábban börtönőrként alkalmazták.187 A két fiatalabb, negyvenes éveiben járó hajdú, Lendvai István és Dömötör József tudott írni- olvasni. A 60 év körüli Pajor József írástudatlan volt. Vörös József éjjeliőr 35 évével a fiatalabb generációhoz tartozott. Valamennyiük szorgalmát, képességeit, erkölcsi és politikai magatartását jónak mi­nősítették.'88 Fizetésüket a város állapította meg. A három hajdú bére fejenként 60, a dobosé 12, a két mezőőré fejenként 16 pengőforintot, a két éjjeliőré fejenként 4 pengőforintot és 48 krajcárt tett ki. Ehhez járult még az a pénz, amit szolgálati ruházatuk beszerzésére fordítot­tak. Erre a célra a három hajdú és a dobos jóval magasabb összeget kapott, mint a többiek.189 A város nemcsak ruházatukról gondosko­88

Next

/
Thumbnails
Contents