Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A definitívum 1853–1860 - Az önkormányzat az 1850-es évek közepén
vékenységüket, a megüresedett helyeket azonban ezután is kinevezéssel töltötték be.144 Az önkormányzat az 1850-es évek közepén A tanács és a választmány A z önkormányzati szervek működését tekintve az 1850-es évek közepéig egyelőre minden a régi mederben folyt tovább. 1855 tavaszán, amikor az 1851-ben megindult kezdeményezés után ismét napirendre került a kerületi jegyzőségek létrehozása, Zalaegerszeg város a járásban felállított 11 kerületi jegyzőség egyike lett. A szervezésnél, az anyagi terhek viselése miatt, minél nagyobb lélekszámú területet felölelő jegyzőségek kialakítására törekedtek. A zalai megyeszékhely akkori, 3877 főnyi lakosságával a járás legnépesebb jegyzőségét képezte. A 3877 fő 99,4 %-át magyar, 0,6 %-át német nemzetiségűek alkották. Vallási megoszlás szempontjából a katolikusok voltak a legtöbben (3267 fő; 84,26 %), utána a zsidók következtek (601 fő; 15,50 %), majd a reformátusok (7 fő; 0,18 %) és az evangélikusok (2 fő; 0,05 %) zárták a sort.l4S A jegyzőségek létesítésekor a jegyzők fizetését is újból rendezték. Mivel Egerszeg esetében maga a város képezte a jegyzőséget, a városi jegyző, Móczer István a többi kerületi jegyzővel azonos jogosítványokat kapott. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a jegyzők fizetését a lakosság száma és az adott településekről befolyó, összes egyenes adó mennyisége alapján állapították meg. Egerszegnél tehát, mivel más község nem tartozott a jegyzőséghez, a város lakossága által fizetett összes egyenes adó összegét vették figyelembe. Ez 7308 pengőforintot és 14 krajcárt tett ki. Ennek alapján a jegyző fizetését 400 pengőforintban határozták meg. Előtte azonban a szolgabírói hivatal kikérte a választmány véleményét. A testület képviselői a teendők "naponkénti szaporodásáéra és a jegyzőnek "folyvást a hivatallali foglalkozásáéra utalva támogatták a fenti összeget. A járásban így az egerszegi jegyző fizetése volt a legmagasabb. (A többi kerületi jegyző 300, 250 vagy 200 Ft-ot kapott.) A fizetést kiegészítette még 6 öl tűzifa járandóság (amit az egerszegiek 36 Ft ellenében megváltottak) és a természetbeni lakás. 73
