Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A provizórium kora 1851–1853 - Javaslatok és intézkedések a községi utasítás kapcsán
sítani. A lehetséges változtatások a 30. §-ban megfogalmazott kérdés körül összpontosultak: a községi választmányt és a tanácsot választás vagy kinevezés útján alakítsák-e meg? A döntés joga a helytartót illette, aki a kerületi főispánok közvetítésével a megyefőnököktől beérkező információk alapján hozta meg a határozatot. A megyefőnököknek a népesség és a választójogosultak számát, a város általános körülményeit, a lakosság előbbi és mostani hangulatát figyelembe véve kellett véleményt alkotniuk arról, hogy "váljon a választ- hatási jogot a kormány a kérdéses városbeli lakosságra bizton átruházhatja-e?" E tekintetben a kerületi főispán különös óvatosságot ajánlott, mert -mint írta - na magas kormány a választhatást csak oly városok és községekben engedi meg, hol kormányellenes izgatás és működéstől nem tarthatni." Ezután a szükséges előmunkálatok elvégzésére adott utasítást. Ezek közé tartozott mindenekelőtt a választójogosultak pontos létszámának megállapítása. Választójogot a meghatározott mennyiségű adóösszeget fizetők kaptak. Azoknál, akik nem földbirtok, hanem valamilyen iparüzlet után fizettek adót, a cenzust magasabban szabták meg. Ezt azzal indokolták, hogy a politikai mozgalmakban a legaktívabban ez a réteg vesz részt, de "érdeke legkevésbé sincs a községek közérdekeivel öszveköttetésben, sőt legtöbbször szétágazó, s túlzott eszméik, s nézeteik nyomán éppen ellenkezésben áll." "Szükséges ennélfogva - írja a kerületi főispán - nehogy az ily egyének által hasonló elemek jöjjenek a községi hivatalokra, hogy ezeknek választhatási jogára nézve a meghatározott adóöszveg (census) a többi birtokosokénál kitűzött öszvegnél magasabb legyen." Ezt követően megnézték, hogy az összes választójogosult együttesen mennyi állami egyenes adót fizet. Majd a választójogosultakat - a társadalom különböző elemeinek tekintetbevételével - két vagy három testületbe osztották, és az általuk fizetett összes állami egyenes adó összegét is felosztották, a testületek számától függően, két vagy három egyenlő részre. Ezután következett a besorolás: ezt a legtöbb adót fizető választójogosulttal kezdték, majd az egyes választójogosultak által fizetett adóösszegek csökkenő sorrendjében haladtak lefelé mindaddig, amíg a végösszeg ki nem tette az összes választójogosult által fizetett egyenes adó felét vagy harmadát. Ekkor létrejött az első választótestület. A második választótestületet ugyanígy a még kevesebb adót fizetők csökkenő sorrendjében hozták létre, míg az ő 53
